Ebben a csodálatos könyvben Pál úgy ajánlja az evangéliumát, mint Krisztusnak a benne való (Pálban) lelepleződését.
1:12 Ezt az üzenetet nem ember találta ki (nem ember találta fel); a forrásom nem a hivatalos vallásos képzésem volt; Jézus Krisztusnak a lelepleződése (kijelentése) által kaptam ezt. 1:15 Isten örökké való szerelme (szeretet álma) elválasztott engem az anyám méhétől (az én természetes származásomtól, identitásomtól); az Ő kegyelme lett az én identitásom (önazonosságom). 1:16 Ez a szíve az evangéliumnak, amit hirdetek; ez azzal kezdődött, hogy a (az Isten) fiúság lelepleződött bennem, ami felszabadított arra, hogy ugyanezt a fiúságot hirdessem a nem zsidó emberek tömegében. Nem éreztem azonnali sürgetést, hogy véleményt cseréljek azokkal (kikérjem azok véleményét), akik Krisztust csak egy történelmi szempontból ismerték.
(Pál) Szembeállítja a cselekedetek törvényének értelmetlenségét (hiábavalóságát) az emberi viselkedés javítgatásában való ügyetlen (kétbalkezes) próbálkozásában a teremtett életünk helyreállítottságának (megváltottságának) csodálatos lelepleződésével (kinyilatkoztatásával) bennünk, Krisztusban! Úgy használja a ’törvény’, a ’hús’ és a ’cselekedetek (munka)’ szavakat a ’kegyelem’, a ’szellem’ és a ’hit’ szavakkal szemben, hogy ezzel hivatkozik a kereszt sikerének az erőteljes voltára (dinamikájára). Az ígéret Krisztus személyében teljesedett be; lelepleződve az emberi életben!