Zsidókhoz írt levél 3 - Tükör Biblia parafrázis fordítás

1. Barátaim, a Krisztusban való együttes jelenlétünk, részvételünk befogadásunk/belefoglalásunk összefüggésében feddhetetlenek, hibátlanok vagyunk; 2részesedünk/ részt veszünk az Ő mennyei 1identitásában. 4Haladéktalanul /azonnal és teljes mértékben ismerkedjetek meg Krisztus Jézussal, mint 3hitvallásunk Nagykövetével és Főpapjával. Életünk együtt visszhangozza Isten örökkévaló beszédének logikáját őbenne. (Az 1kaleō szó azt jelenti, hogy név szerint azonosítani, vezetéknévre utalni/ vezetéknevet adni; a 2metochos szó a meta szóból származik, jelentése együtt és echō; megtartani; átölelni; visszhangozzuk a beszédét. A 3homologeō szó a homo szóból származik, ugyanaz, és a legō, beszélni. A szó, a kata, ebben az esetben az irányt jelölő elöljáró, és a noieō, az észlelni, szemlélni fordítva: Az itt használatos aorista imperatívusz (határozatlan felszólítás): 4katanoesate, ami azt jelenti, hogy sürgősen végre kell hajtani valamit.)

​ 
2. Jézus a tanúbizonysága Isten művének; Isten hitét mutatja be velünk kapcsolatban. Ő megmutatja Isten meggyőződését rólunk. Jézus az, amit Isten hisz rólunk. Mózesnél a prófétai modellt találjuk, amelyet az Isten szándékába vetett teljes hitével bizonyított, amelyet a sátorszentély építésével kapcsolatos aprólékos figyelemmel mutatott be. “ Mózesben a prófétai modell található, amelyet Isten célja iránti teljes hite mutat be, a tabernákulum építése körüli aprólékos figyelem révén.” (Lásd Zsidók 8:5: A prófétai modell Isten aprólékos, részletekre való odafigyelését tükrözi, amikor életünk minden területéről van szó. Mi vagyunk az ő sátorszentélye; mi vagyunk a címe a Földön.)
 
3. Az Ő hírneve mégis felülmúlja Mózes dicsőségét, mert az szerez nagyobb dicsőséget, aki megtervezi és felépíti a házat. (Zsidók 1:4; János 1:15)
 
4. Minden ház valaki tervének a megnyilvánulása. Minden ház valakinek a tervét/ötletét tükrözi; Isten a végső építésze és alkotója minden dolgoknak. (Övé a tervrajz.)
 
5. Mózes a prófétai hang szolgájaként és tanúságtételeként felelősséget vállalt a sátorszentély igazgatásáért. ” Mózes felelősségteljesen irányította a hajlék adminisztrációját, mint a prófétai hang szolgája és tanúja.”
 
6. De a saját házában Krisztus nem szolgaként, hanem fiúként felelős. “Krisztus pedig a saját háza népéről gondoskodik, nem mint szolga, hanem mint fiú. De Krisztus a saját háztartásának ura, nem mint szolgáló, hanem mint fiú” Értsük meg: mi az Ő családjának tagja vagyunk/családjának a részei vagyunk; ez most az igazi/valódi státuszunk/állapotunk; nem szerepet játszunk, vagy kosztümös főpróbát tartunk. Többé nem beszélünk prófétai módon képes beszédben vagy hasonlatokban. Repesünk a bizalomtól, tele vagyunk  bizalommal. Milyen jó okunk van most az örömre. Várakozásunk/elvárásunk, amelyet a próféciában való megalapozás ihletett, most teljes mértékben beteljesedett.
 
7. 95. Zsoltár 7-11-ben a Szent Szellem ezt mondja: Ismerjétek fel a pásztor hangját. Értsétek meg annak sürgető kérését, amit Isten ma mond nektek. (A fiúság a Mennyei Édesapánk nyelve. Zsidók 1:1.)
 
8. Ezért ne legyetek érzéketlen szívűek, mint Izrael népe volt: mindig, amikor szembe kerültek bármilyen ellenállással vagy bármilyen ellentmondással és kísértéssel a pusztaságban, a reakciójuk azonnal ingerültségüket fedte fel inkább, mintsem meggyőződésüket az Isten hitében.
 
9. Apáitok továbbra is gyanakodva fürkésztek, úgy vizsgálgattak, mintha a velük kapcsolatos szándékaimban nem lehetne megbízni, pedig ők negyven éven át szemtanúi voltak csodás dolgaimnak.
 
10. Olyan emberek nemzedéke voltak ők, akik mélyen elszomorítottak; ahelyett, hogy megismerték volna az útjaimat, életvitelszerűen eltévedtek a szívükben, hitetlenségük megrészegítette őket. “…ahelyett, hogy megtanulták volna az én utaimat, szívük szokás szerint tévútra tévedtek, hitetlenségük megrészegítette őket.”
 
11. (Még a mai napig is a hitetlenség pusztájában rekedtek.) Halld Isten kiáltásának visszhangját a korokon át, Oh. Bárcsak belépnének a nyugalmamba.
 
12. Gondoskodjatok győződjetek meg róla, hogy egyikőtök se tűrje meg a hitetlenség mérgét a szívében, ne engedd meg, hogy az érzéketlenség/szívtelenség elvonja a figyelmedet, megzavarjon és eltávolítson az élő Istentől. (A hitetlenség az, amikor hazugságot hiszünk el magunkról és a megváltásunkról [4Móz 13:33, Józsué 2:11]; a hitetlenség felcseréli az élő Istent egy halott istenre a saját képzeletünkben. Az érzéketlen szív az érzékeink által leuralt elme.)
 
13. Ehelyett naponta 1emlékeztessétek egymást a valódi identitásotokra; a mai nap számítson. Tedd értékessé és fontossá a mai napot. Ne engedjétek meg, hogy a szív érzéketlenségét, a szív keménysége bármelyikőtöket megcsaljon, megfosszon akár csak egyetlen napra is a nektek juttatott részből. (Bátorítani egymást naponta a 1parakaleō szóból, a para szóból, ami közelséget jelző előszó, a befolyási övezetből kiinduló dolog, a lakóhely egyesülésének sugallatával, hogy szerzőjéből és adományozójából fakadt, innen származik, jelöli azt a pontot, ahonnan a cselekvés kiindul, bensőséges kapcsolat, valamint a kaleō, vezetéknév szerint azonosítani. Jézus bevezeti a Szent Szellemet ugyanabban a minőségben, paraklētos [János 14:16]. A görög hamartia szó bűn, forma vagy juttatott rész nélkül. A bűn bármi, ami elvonja a figyelmet valódi hasonlatosságunk tudatáról.)
 
14. Hogy kik vagyunk a Krisztussal való 1egységben, a végső következtetésig el kell vinnünk, el kell jutnunk. Ne semmisítsétek meg, ne rontsátok el a magabiztos kezdetet azzal, hogy rosszul fejezitek be. (A hitből kiindulva, majd visszatérve a cselekedetek törvényéhez. Ismét az 1metochos szót használjuk, a meta-ból, jelentése együtt és echō; megtartani; átölelni; együtt visszhangozzuk Krisztust a vele való egységben, egyesülésben.)
 
15. Minden nap Isten mai napjának kiterjesztése; halljátok meg a hangját, ne keményítsétek meg a szíveteket. Izrael makacs lázadása sehová sem vitte őket.
 
16. Ugyanaz a nép, amely megtapasztalta Isten hatalmas szabadító cselekedetét, az Egyiptomból való kihozatalt Mózes vezetése alatt, éppen ők voltak, akik fellázadtak.
 
17. Negyven éven át szomorították őt a pusztában és ott haltak meg.
 
18. Isten meghívása senkit sem zár ki abból, hogy megragadja 1nyugalmának ígéretét; az ő hitetlenségük igen. A hitet, a meggyőződést nem veszélyeztetheti a hitetlenség. (Ha hazugságot hiszünk magunkról, az nem veszélyeztetheti azt, amiről Isten tud, hogy igaz rólunk. A hiábavaló törekvés, a haszontalan igyekezet arra, hogy azzá váljunk, akik már vagyunk az Ő terve és megváltása által nem fér össze a felfedezés és az ünneplés boldogságával amikor felfedezzük, hogy kik is vagyunk igazán. A 1nyugalma kijelenti tökéletes hasonlóságát emberi alakban kinyilatkoztatva és megváltva. Lásd: 1Mózes 1:26, 31, 2:1,2)
 
19. A lényeg ez: Annak ellenére, hogy természetfeletti eszközök által életben maradtak a pusztában negyven éven át, nem tudták felfogni, mit gondolt Isten velük kapcsolatban, nem értették meg, mit tervezett számukra Isten. A saját hitetlenségük zárta ki őket. (Nem azért haltak meg, mert Egyiptomból nem sikerült megmenekülniük; a fáraót kivették, kiiktatták az egyenletből, a képből. A hitetlenségük miatt haltak meg, elhittek egy hazugságot magukról. [4Móz 13:33, Józsué 2:11] Ne hibáztassuk a fáraót vagy az ördögöt saját hitetlenségünkért. Megtapasztalhatjuk Isten természetfeletti gondoskodását és védelmét, és mégis kívül maradhatunk a nyugodalmán. A hit végső bizonyítéka nem a természetfeletti megtapasztalása, hanem a nyugodalmába való bemenetel. Nyugodalma a pihenés az Ő tökéletes művét, munkáját ünnepli; definícióját és hivatkozását az 1Mózes 1:31-ben, az 1Királyok 6:7-ben és a Kolossé 2:9-10-ben találjuk. Arra vágyik, hogy felfedezzük saját teljességünket és tökéletességünket az Ő szemszögéből nézve, az Ő nézőpontjából nézve. Nyugalmát az tartja fenn bennünk, ha azt látjuk mi is amit Ő lát és tud igaznak rólunk és ezt mondjuk magunkról Krisztus befejezett munkájára hivatkozva. Jézus az, amit Isten hisz rólad.)