Ugyanaz a felhő, amely elrejtette Őt a látótérből, most feltárja Őt - 9. fejezethez bővített jegyzet - Zsidókhoz írt levél - tükör Biblia

​ApCsel 1:9 És ezeket mondván, miközben Őt bámulták, felemeltetett, és egy felhő eltakarta Őt szemeik elől. (A zsidók ismerték a felhőt. Lásd 2Móz 13:21 a LXX-ban az Ő jelenlétének felhője, amely az izraelitákat a pusztában vezette - νεφέλη nephelē, a nefoszból. Héberül ענננה annah, és óhéberül Enno, jobbról balra olvasva, szem, o látja a megsokszorozott magot, nn egy ember képe, aki csodálkozva emeli fel a karját, és nézi a nagyszerű látványt, e.).

Az Apostolok Cselekedetei 3. fejezetében feljegyzett üzenetében Péter világosan emlékszik az ő, Jakab és János találkozására az átváltoztatás hegyén Jézussal, amikor Mózes és Illés is megjelent.
2 Péter 1:16 Nem vagyunk szélhámosok, akik kitalációkat és meséket gyártanak, hogy súlyt adjanak a fenséges 1jelenéséről szóló beszámolónak; saját szemünkkel voltunk tanúi Jézus, a krisztusi élet Mestere világító 2jelenlétének [2parousian] erőteljes megjelenésének. (Az ő 1jelenése itt nyilvánvalóan erre a különleges pillanatra utal, amikor úgy látták Jézust, ahogyan még soha nem látták őt. Az arca ragyogott, mint a nap, még a ruhája is ragyogó fehér volt. Máté 17.)
2 Péter 1:17 Látványosan megerősítette őt Isten, az Apu a legmagasabb dicsőségben és tisztességben. Ekkor egy hang szólt a felhőből: „Ez az én gyönyörűségemnek Fia, Ő teljesen tetszik nekem.” (Máté 17:5.) Egy ragyogó felhő borította be őket. “Jézust látványos módon támogatta az Apu Isten, a legmagasabb tiszteletben és dicsőségben. Isten fenséges hangja kijelentette: (Máté 17:5) Ez az én szerelmes Fiam, akiben gyönyörködöm, teljes mértékben elégedettséggel tölt el Őt nézni. 
"Ez az én gyönyörködtető Fiam, Ő teljesen tetszik nekem.””
2 Péter 1:18 János, Jakab és én magam számára a prófétai szó minden kétséget kizáróan beteljesedett; ezt a hangot hangosan és tisztán hallottuk a mennyei birodalomból, miközben Jézussal voltunk abban a szent pillanatban a hegyen.
2 Péter 1:19 Számunkra a Messiás megjelenése már nem egy jövőbeli ígéret, hanem egy beteljesedett valóság. Most rajtatok a sor, hogy többek legyetek, mint egy hallomásból, másodkézből származó, mendemonda dologról való tanúvallomás. Úgy hallgassátok és fogadjátok el amit mondok, ahogyan a lámpás fényét éjjel, vagyis bízz a lámpa fényében, hogy ez megvilágítja utadat, hogy láss: hamarosan felvirrad bennetek a nappal, saját megértésetek által. Amikor megjelenik a Hajnalcsillag, már szükségtelen a lámpás. És ez nemsokára saját szívetek horizontján fog bekövetkezni. 
Lukács 9:34 Miközben Péter még mindig beszélt, hirtelen megdöbbentek, félelem töltötte el őket, mert egy felhő árnyékolta be őket, és beborította/körül ölelte őket.
Lukács 9:35 Ekkor egy hang szólt a felhőből: Ez az én Fiam, a megtestesült/inkarnált Logosz [eklegō] - halljátok Őt/hallgassátok Őt. (Az Apa hangja megerősíti, hogy az Ő szeretett Fia a Mózes [a törvény] és Illés [a próféták] által egyaránt képviselt beszélgetés lezárása/megerősítése. “Az apja hangja megerősíti, hogy szeretett fia a beszélgetés végkimenetele, amelyet mind Mózes [a törvény], mind Illés [a próféták] képvisel.”Márk, Máté és Péter idézi, a választott eklegō helyett az én gyönyöröm Fia; Márk 9:7; Máté 17:5. 2 Péter 1:16-19.
Péter azonban pontosan tudja, hogy mit mond az 1 Péter 2:9-ben: Te vagy a bizonyítéka a hiteles, autentikus (eklego) generációnak, nemzedéknek; te vagy a valódi papság (Melkizédek rendje) királyi eredetének és hatalmának bizonyítéka, gondolata; az emberi faj tömegének tökéletes prototípusa vagy. Az a generáció vagy, akiből felszínre tör és megmutatják Isten prófétai költői gondolatának teljes befejezését (eis), amely 360 fokban tért vissza, körbe ér. (Lásd 1:3.) Te közzéteszed az Ő felemelkedésének kiválóságát és megmutatod, hogy az igazi hiteles identitásod kimentett a sötétségből és az Ő dicsőséges, látványos fényébe, véleményébe kerültél bele.
[Az eklegō szót hagyományosan úgy fordítják, hogy kiválasztottság - én inkább azt a tényt hangsúlyoznám, hogy az ek mindig eredetre vagy forrásra utaló prepozíció, és a legō ige, a logosz főnévvel társul, mint a János 1:1,14 kontextusában. Az eredeti beszélgetés]. Lásd Zsidókhoz 1:1-3 - Jézus az Isten beszélgetése - Ő a logosz - Továbbá, János 1:1,2,5,9,14, Visszamenni a kezdetekhez, azt jelenti, hogy az Igét már ott találjuk; szemtől szembe Istennel. Az Ige én vagyok; Isten ékesszólása visszhangzik és benne zárul le. Az Ige egyenlő Istennel. A kezdet tükrözi az Igét szemtől szembe Istennel. [Semmi, amiről az Ige tanúskodik, nem vonja el a figyelmet arról, hogy ki az Isten. Ha engem láttatok, akkor az Apát láttátok.] A sötétséget áthatotta, és nem tudta megállítani vagy csökkenteni ezt a fényt. Az emberiség számára új nap jött el. Az élet hiteles, mindenkit megvilágító fénye hamarosan felvirradt/felkel a világban).
Lukács 9:36 A hangot követő csendben Mózes és Illés eltűnt; csak Jézus maradt ott. A tanítványok szótlanok voltak, és egyelőre titokban tartották a találkozást. (Lásd Máté 17:9. Amikor leereszkedtek a hegyről, Jézus nyomatékosan utasította őket, hogy ne beszéljenek senkinek a találkozásukról, amíg nem látják az Emberfiát feltámadni a halálból.)
1 Korinthus 10:1 Most emlékezzetek, hogyan szabadult meg Izrael népe a rabszolgaságból. Isten jelenlétének, védelmének és gondviselésének felhője mindenkit egyformán magába foglalt. Ők mindannyian csodával határos módon átlettek vezetve a száraz földön a Vörös-tengeren, lábuk száraz maradt és tanúi voltak, hogy az elnyomóik teljesen megsemmisültek/legyőzettek.
(„Ezeket az egyiptomiakat, akiket ma láttok, soha többé nem látjátok újra.” [1 Mózes 14:13] A fáraó nem vádolható a negyvenéves sivatagi kitérőjükért. A Saját hitetlenségük volt az oka a kitérőnek, nem a fáraó)
1 Korinthus 10:2 A felhő és a tenger a keresztség/bemerítés előképek voltak, amelyen azért mentek keresztül, hogy azonosuljanak Mózessel, aki kivezette őket a rabszolgaságból. (Mindez prófétai képe volt annak, hogy Krisztus halálában és feltámadásában kivezet minket a rabszolgaságból és a rabszolgaságból).
Jelenések 1:7 Íme, jön  egy 1nagy sűrű sokasággal, megszámlálhatatlan sokasággal, akik egyként egyesültek, mint a víz részecskéi a felhőben. Minden szem látni fogja őt, nem csupán megfigyelőként, hanem annak fogják/azt fogják látni és felismerni, aki valójában Ő, hogy ki is Ő azt fogják meglátni - még azok is, akik részt vettek a meggyilkolásában, amikor átszúrták a kezét és az oldalát. A föld minden egyes törzse látni fogja Őt, és nagyon sírni fognak, ha arra gondolnak, hogy ostobán elutasították Őt. Ez biztosan így lesz. (A nefosz szó felhőt, nagy, sűrű tömeget, sokaságot jelent. Lásd Filippi 2:8-12).
Jelenések 1:8. Az Isten, aki mindenek ura, ezt mondja: Én vagyok az Alfa és az Omega - az én vagyok-ságom/az én-vagyok létem határozza meg az időt - jelen vagyok, múlt és jövő. (Az Alfa és az Omega egyesülése görögben az αω aō, lélegzem igét alkotja. A héberben pedig az ábécéjük első és utolsó betűjének, az Alef [bikafej] és a Tav [a kereszt] egyesüléséből jön létre az óhéberben a ta, vagy a modern héberben a את - et, amit a rabbik úgy értelmeznek, mint az első anyagot, amelyből minden dolog létrejött/keletkezett, [lásd 1Mózes 1:1]. Az et, részecske magyarra lefordíthatatlan, de - mondja rabbi Aben Ezra - a dolog anyagát jelenti. Jézus az 1Alfa és Omega, akiben élünk, mozgunk és van létünk. Ő valóban közelebb van hozzánk, mint a levegő, amit belélegzünk. Ne pazarolj el egy napot sem arra, hogy egy másik napra várj).
1Thesszalonika 4:17 Felkelésük nyomán mindannyian egy nagy, sűrű sokaságba, megszámlálhatatlan sokaságba fogunk összegyűlni, egyként egyesülve, mint a víz részecskéi a felhőben, és az Úrral találkozunk majd abban a levegőben, amit belélegzünk, és így folyamatosan ünnepelni fogjuk az én-ségünket a vele való egyesülésünkben. (Minden test együtt fogja látni az Ő dicsőségét - végül minden egyes ember fel fogja ismerni, hogy az Istenség és az emberiség egybekelt - a Menyasszony és a Vőlegénye egyesült.)
“Miközben a halottak feltámadnak, mindannyian összegyűjtetünk egy hatalmas, megszámlálhatatlan emberi tömegbe, egységként egyesítve, mint vízrészecskék a fellegben, és a belélegzett levegőben ott lesz az Úr, és mi találkozunk Vele, és nem marad más hátra, csak hogy örökkön-örökké ünnepeljük a mi “Én vagyok való-ságunkat” a Benne való, Vele való egységünkben. egyesülésünkben. (Minden test meglátja az Ő dicsőségében, és megérti és felismeri, hogy az Isten és az ember össze vannak házasodva, egybekelt; a Menyasszony egyesült a Vőlegényével.”
Zsidók 12:1 Most tehát a színpadon vagyunk: mindezek a hit-hősök szurkolnak nekünk; ők a tanúk 1felhője; mintegy a nézők nagy tömegéhez hasonlóan az amfiteátrumban. Ez a mi pillanatunk. Mint egy győzelemre elszánt sportoló esetében, ostobaság lenne a régi jogrendszer minden olyan csomagját cipelni, amely nyomasztaná az embert. Vigyázzatok, hogy a lábatok ne tömődjön el a bűn-tudatossággal. Legyetek abszolút áramvonalasak a hitben. Teljes meggyőződéssel fussátok szellemi életetek versenyét. (νέφος 1nephos, felhő, nagy, sűrű sokaság, tömeg.) “Szóval most egy színpad áll előttünk: ezek a hithősök valamennyien nekünk szurkolnak/buzdítanak; ők a tanúbizonyság 1felhője; mintha egy amfiteátrumban a nézőközönség nagy sokasága lennének. Ez a mi pillanatunk. Mint egy sportoló esetében, aki eltökélte/elhatározta, hogy nyerni fog, bolondság/ostobaság lenne cipelni a régi törvényrendszer bármilyen csomagját/terhét, aminek a súlya lenyomná/lelassítaná. Győződjetek meg róla, ügyeljetek arra, hogy a lábatok nem ragadjon bele a bűn-tudatossággba. Ügyelj arra, hogy ne ragadjon rád a bűntudat. Váljatok teljesen/tökéletesen akadálytalanná a hitben. Legyél teljesen áramvonalas a hitben. Teljes meggyőződéssel fussátok meg szellemi életünk versenyét. (νέφος 1nephos, egy felhő, nagy sűrű sokaság, tömeg.”
Lukács 9:27 Isten országa nem egy jövőbeli esemény, amely elérhetetlen számodra. Nem kell megvárnod, amíg meghalsz, hogy meglásd; néhányan közületek, akik itt álltok, hamarosan 1drámai módon tanúi lesztek annak, amiről beszélek. [A szó, ὁράω 1horaō, bámulni; csodálkozva nézni; találkozni; saját szemünkkel látni.)
Saul váratlan, hirtelen és látványos megtéréssel találkozik/megtérésben részesült, amikor Jézus megjelenik neki, és fénybe borítja őt. Bemutatkozik neki, mondván: Én vagyok a názáreti Jézus, akit üldözöl. ApCsel 22:6,8. Később bizonyságot tesz erről: 2 Korinthus 4:6. A fény forrása ugyanaz az Isten, aki azt mondta: „Legyen világosság!” És a sötétségből világosság ragyogott fel. Meggyújtotta a lámpást értelmünkben, hogy világosan felismerjük az ő hasonlatosságának vonásait a bennünk tükröződő Jézus Krisztus arcán.
“A fény forrása ugyanabban az Istenben van megalapozva, aki azt mondta: Világosság, légy. És a sötétségből világosság ragyogott fel. Ő gyújtotta meg a lámpást értelmünkben, hogy tisztán felismerjük az ő hasonlatosságának vonásait a bennünk tükröződő Jézus Krisztus arcában. Ugyanaz az Isten, aki a sötétségből világosságot adott, világosságot gyújtott a szívünkben, akinek ragyogása arra szolgál, hogy megismertesse dicsőségét, ahogyan azt Jézus Krisztus vonásaiban kinyilatkoztatta. - Knox fordítása
”Titus 3:3 Ne legyetek szigorúak másokkal szemben. Ne feledjétek, hogy mi is tipikusan ostobák voltunk; makacsok és közömbösek voltunk a lelki dolgok iránt, az érzéki és szexuális dolgok iránti függőségünk miatt körbe-körbe jártunk, és rosszindulatú féltékenységgel foglalkoztunk, unatkoztunk és magányosak voltunk, gyakran teljesen megvetettük magunkat és gyűlöltük egymást. (Az egyetlen különbség abban, hogy kik vagyunk most és kik voltunk akkor, az, amit ma már igaznak tudunk magunkról.)
Titus 3:4 De aztán jött a nagy nap! Isten nagylelkűsége és az emberek iránti érzett végtelen szeretete egyből ránk világított/ránk virradt, mint a reflektorfény. És a sötétségben való tapogatózásunk véget ért! A sötétség napjainak vége lett. A sötétség napjainak vége van. Beállt a világosság, minden fénnyé változott, és megértettük, tudatára ébredtünk, hogy Isten megmentette az emberi fajt!
“ Fény ragyogott mindenütt, és tudatára ébredtünk: Isten megmentette az emberi fajt. “ (Lásd Titusz 2:11.)