Bővített jegyzetek a vérről Zsidó levél 12:24 - Zsidókhoz írt levél - tükör Biblia

​Vérének a legnagyobb jelentőségét az adja, amit közvetít. Az Ő vére jobb dolgokról beszél...
Jézus vére nem különbözött egyetlen más ember vérétől sem. Ha Jézus vérében volt valami titokzatos erő, akkor csak egy vérátömlesztésre volt szükségünk.
Ha az úgynevezett „újjászületett emberek” kaptak valami misztikus vérátömlesztést, akkor miért képesek még mindig bűnöket elkövetni?

Zsidók 12:24 Az újszövetségi rend szószólója és döntőbírója Jézus. Vérjegye/vérének aláírása szentesíti/megerősíti az emberiség ártatlanságát. Ez egy teljesen új nyelv, ami jobb dolgokat közöl/közvetít, mivel ez maga a lényege annak, ami az Ábel által hozott véráldozat árnyék-típusú üzenetében elhangzott. (Ábel hite prófétai bevezetés volt az Ószövetség árnyék áldozati rendszerébe. Jézus a remélt dolgok lényege/valósága. Zsidók 11:4: A hit volt az, ami különbséget tett Ábel és Káin áldozatai között, és megerősítette Ábel igazságát/megigazultságát. Isten inkább ajándékként, mintsem jutalomként/juttatásként tett tanúbizonyságot az igazságosságról/megigazultságról. Annak ellenére, hogy meggyilkolták, hitének még mindig van egy nagyon releváns prófétai hangja.
 
Ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy a végső, legdrágább áldozat talán meggyőzi és arra ösztönözi az Istenséget, hogy másként és kedvezően tekintsen a bűnös emberiségre, ez nem az Istenségnek az emberiséggel szembeni bosszúja a „szemet szemért, fogat fogért” ítélet tipikus nyelvezete; ez az Istenségnek az emberiséget önmagával való kibékítése. Jézus nem azért tette, amit tett, hogy kibékítse Istent; ez az Apa, a Fiú és a Szellem emberi bőrbe öltözve, akik szeretettel és készségesen/önként vállalják a borzalmas végkifejletet, egy nevetségesen igazságtalan emberi bírósági tárgyalás során, és az ártatlan élet botrányos kivégzését, hogy a lehető legmeggyőzőbben megerősítsenek minket az irántunk érzett felbecsülhetetlen megbecsülésükről és megállíthatatlan szeretetükről, és hogy mindörökre megmentsék elménket minden méltatlanság és elítélés definíciójától/meghatározásától, valamint minden elválasztottság és elkülönültség érzésétől.
Jézus megtört, vérző testében a világegyetem/univerzum megtestesült Mérnöke készségesen/önként meghal az emberiség halálát saját teremtménye keze által, hogy megszabadítsa/megváltja elménket a bűn-tudat csapásától/pestisétől, amely korszakokon/évszázadokon és nemzedékeken/generációkon át távolságtartóvá és közömbössé tett bennünket, megrekedve a saját vallásos önsegítő és túlélési programjaink pusztájában.
 
Zsidók 2:14 Az, hogy egy az Isten gyermekeivel, feltételezi azt a tényt, hogy Ő pontosan olyan testben élt és halt meg, mint az övék; mivel ugyanolyan teljesen emberi, mint mi vagyunk, alkalmas arra, hogy megszüntesse a halál uralmát, amelyet Ádám bukása következtében vezettek be. (Ha mindezt egy emberfeletti testben tette volna, akkor életének, halálának és feltámadásának következményei lényegtelenek lennének). A tény, hogy a gyermekek a tervezés alapján, a tervezés szerin hús-vér lények, megmagyarázza a megtestesülést. Isten géniuszában az Ige, a Szó mindig is arra volt hívatva, hogy testté legyen – egy olyan testben élt és halt meg, amely teljesen emberi, mint a miénk. A halálunk volt az ajtó a legmélyebb félelmeink felé. „Halálunkkal való meghalása volt a bejárata a legmélyebb félelmeinkhez.” Így 1megszabadított a halál uralmától, amely az emberi fajt egy bukott gondolkodásmód csapdájába 2ejtette. „Így szabadította fel a halál uralmát, amely csapdába ejtette az emberi fajt egy bukott gondolkodásmódban.” (Ha mindezt egy emberfeletti, “Superhuman” testben tette volna, életének, halálának és feltámadásának következményei nem lennének relevánsak, lényegesek. A καταργέω 1katargeō szó jelentése: teljesen használhatatlanná tenni. Aztán a 2diabolos, amelyet általában Ördögnek fordítanak, szó szerint dia + ballō, az esés, a bukás következtében, a bukás következményeként, bukás miatt.)
Zsidókhoz írt levél 2:16 Ezért olyan fontos megérteni, hogy Jézus nem égi alakban (vagy Superman-öltözetben) érkezett a bolygóra; Ő Ábrahám magvát ölelte magára.
Ez az, amiért olyan fontos megértenünk, hogy Jézus a bolygóra nem mennyei alakban érkezett [vagy Superman-öltözékben]; Ő Ábrahám magva. A hit általi megigazultság magva, nem pedig a test általi megigazultság magva. Lásd Galaták 3:16: Meg van írva, hogy az ígéret [az Isten hite általi megigazultság áldásáról] Ábrahámnak adatott és a mag egyes számú [kizárva ily módon a törekvést, az Ismael létrehozására irányuló erőfeszítést.] Izsák, az ígéret gyermeke és nem a test gyermeke Izmael tükrözi a Messiást, hanem Izsák. Galaták 3:7: A következtetés világos; hit és nem a test kapcsol minket Ábrahámhoz. [A törvény helyett a kegyelem a mi valódi származásunk. Izmael ezért sokkal többet képvisel, mint az iszlám vallás. Izmael reprezentálja, bemutatja és képviseli az esetlen, ügyetlen hús test erőfeszítést, próbálkozást, hogy a hittel vetélkedjen, versenyezzen; a törvény és a kegyelem vegyes üzenetét prédikálja, hirdeti.] Lásd még: Galata 4:21-31.)
Zsidók 2:18 Ugyanolyan intenzitással és ugyanolyan vizsgálat alatt élte át az emberiség kísértését, és ezért alkalmas volt arra, hogy azonnal képviselje őket. (Hogy segítségükre siessen. Lásd Zsidók 4:15,16).
Ő az emberiség kísértését ugyanolyan intenzitással és ugyanazon alapos vizsgálat alatt élte meg és tapasztalta meg, és 1azonnali hatállyal, erőteljesen képviseli őket. (Hogy segítségünkre/megmentésünkre siessen. [βοή boē kiáltás/segélykiáltás; és θέω theō futni.] A βοηθησαι 1boethesai a βοηθέω, boetheō határozatlan főnévi igeneve, ami azt jelenti, hogy megerősít, konkrétan egy kötelet vagy láncot jelent, amellyel egy hajót kötnek ki a viharban, összekötik a hajót valamivel, ami fix pont, mozdíthatatlan. Megtestesült emberi testében Jézus győzedelmesen nézett szembe minden támadással, amellyel valaha is találkozni fogunk. Lásd Zsidók 4:15,16. A határozatlan főnévi igenév egy cselekvés előzetes befejezését jelzi egy adott időponthoz viszonyítva.)
Zsidók 9:15 Jézus halálában a teljes emberiség 1képviselve volt és ez véget vetett a réginek és bevezette az Új Szövetséget. Így megváltott minket az első Szövetség alatt lejegyzett/feljegyzett törvényszegéstől/vétkeinktől és örökösként azonosított minket; feljogosít bennünket arra, hogy részesedjünk mindabból a teljes örökségéből, amit Ő a mi javunkra szerzett meg. (A 1közvetítő, a mesitēs fogalma ebben a hasonlatban nem egy közvetítő, mintha Jézusnak meg kellene volna változtatnia az Apu véleményét rólunk; a mi elménket kellett meggyőzni. Jézus nem Istentől mentett meg minket; Ő teljesen Isten és teljesen ember, és benne van a legteljesebben képviselve az emberiség, lásd a Galata levél 3:20-at; továbbá Zsidókhoz írt levél 6:16-20).
Zsidók 9:22 Így a törvény szerint minden megtisztítás vérrel történt; a 1megbocsátás különleges kapcsolatban volt a vérontással. (A konkrét ügy lezárásának gondolatát egy ártatlan áldozat halálában közölték. A vér jelképezte ezt a pénznemet.
A vérontás az ítélet nyelve volt; Jézusban Isten a mi bűnbak nyelvünket beszéli, de nem azért, hogy bűnös tudatunkat kezelje, hanem azért, hogy megszüntesse azt! [Lásd Zsidókhoz írt levél 10:2-5].
Zsidók 10:2 Ha sikerült volna bemutatni azt a tökéletes áldozatot, amely képes sikeresen eltávolítani a bűntudat minden nyomát, akkor az áldozati rendszer minden bizonnyal megszűnt volna.
Zsidók 10:3 De ezeknek a szertartásos áldozatoknak az ismétlésével a bűnösség tudata inkább megerősödik, mintsem eltűnik/megszűnik.
Zsidók 10:4 A következtetés világos és egyértelmű: az állatáldozatoknak nem sikerült eltávolítani senkinek sem bűnösségét vagy bűntudatát.
Zsidók 10:5 Ezért amikor Jézus, a Messiás, mint minden típus és árnyék beteljesítője, megérkezik, a Zsoltárok 40:6-8-at idézi és ezt mondja: Istennek nincs öröme az áldozatokban és felajánlásokban/ajándékokban; de te elrendelted a megtestesülésemet. 
1 Péter 1:18 Most már világosan láthatod, hogy a te apáidtól örökölt hiábavaló, bukott gondolkodásmódodtól lettél megszabadítva, és ez nem a fáradságos változó munkádnak tudható be. Az aranynak és ezüstnek ingadozó értéke van, ha a történelmet nézed és a földrajzi elhelyezkedést, ez a hasonlat jelképezi a te vallásos erőfeszítéseid;
1 Péter 1:19 Hanem Krisztus megfizethetetlen értékű vérével lettél megvásárolva. Jézus a végső áldozat, szeplőtlen, makulátlan, hibátlan, a tisztánál is tisztább. Ő teszi teljessé a prófétai képet. Isten az ítélet és a Törvény legradikálisabb nyelvén szól hozzánk Krisztus által, Akit a legextrémebb körülmények között vállalta az áldozati bárány és a bűnbak szerepet értünk, és Általa zárja le, végleg a halott és haszontalan rendszert. A Zsoltárok 40:6,7 világosan, tisztán kijelenti, hogy Istennek nincs szüksége semmiféle áldozatra vagy felajánlásra. Jézus Isten Báránya. Ő győztesen véget vet annak a hiábavaló áldozati rendszernek, ahol folyton áldozatokat hoztunk egy képzeletbeli nyűgös, szeszélyes, szörnyeteg hamis- istennek.
Pontosan ez a kereszt botránya! Isten nem követel olyan áldozatot, ami megváltoztatja azt, ahogyan Ő az emberiséget látja. Ő saját magát adja tökéletes áldozatként, Krisztusban, hogy véglegesen kiirtsa elménkből a bűn-tudatosságot és gyökeresen megváltoztassa, ahogyan Róla, Teremtőnkről, valamint egymásról és saját magunkról gondolkodunk. (A bűntudat lényege egy cselekedetekre alapuló munka- tudatosság. Röviden: -ha teszek valamit akkor minden oké lesz.) Isten nem azért öltöztette Ádámot állatbőrbe, hogy megnyugtassa és lecsillapítsa magát, hanem az Ádám iránti feltétel nélküli szeretetéből tette. Ádám saját elítélésének önvádjának nyelvén szólalt meg Isten, mivel: Ádám volt az aki meztelensége miatt szégyenkezett, nem pedig Isten. A ruházat célja nem az volt, hogy más szemmel nézzen Isten Ádámra, hanem, hogy Ádám jobban érezze magát tőle. És végső soron az volt a cél, hogy prófétikus módon felkészítse Ádámot az emberiség inkarnációban való megváltásának, misztériumára. Amikor az Istenség egy Fiúban emberbőrbe öltözik, és Júda Oroszlánja Isten Bárányává változik, hogy megszabadítsa elménket, hogy újra felfedezzük magunkban az Ő képét és hasonlatosságát. Lásd 1Péter 1:2.
1 Péter 1:20 Jézus sorsa mindvégig jelen volt Isten prófétikus gondolatában. Isten már a 1világrend elbukása előtt tudta, hogy a Fia lesz a Bárány aki kinyilváníttatik miattad az 2utolsó időkben.
(Te vagy az oka annak, hogy 1Jézus meghalt és feltámadt. Kataballo = szétesni, alacsonyabb helyre tenni, a themelios (alap) szó helyett. Lásd Efézus 2:20; innen a ’világ elbukása’ fordítás a ’világ alapja’ helyett. Az egész „bukás” az elménkben történt, igazi identitásunktól való „elesés” volt, vagyis attól, hogy mi Elohim képe és hasonlatossága vagyunk. Ahogyan Éva, ugyanúgy mi is megtévesztettünk, hogy elhiggyünk magunkról egy hazugságot, ami az „én nem vagyok” fának a gyümölcse. „Mint juhok, mind eltévelyedtünk.” Ézsaiás 53:6. Eschatos = extrém, időben vagy térben az utolsó, a legtávolabbi rész, a végső következtetés. Amit Isten Jézusban elmondott az emberiségről, azt rólad mondta, az definiálja az eszkatológiát.)
1 Péter 1:21 Ő a végső oka annak, hogy te hiszel Istenben. Most, hogy látod, milyen tökéletesen beleillesz a képbe, nem csoda, hogy hiszel Isten cselekedetében, amikor feltámasztotta Jézust a halálból, ez a saját dicsőséges újjászületésed. A dicsőség amit Isten Jézusnak adott amikor feltámasztotta Őt a halálból, hited minden vágyát beteljesítette. (Ez a próféták által megjósolt, megváltott dicsőség. Hóseás 6:2: ’Két nap múlva megelevenít minket; három nap múlva feltámaszt minket.’ Ézsaiás 40:5. ’És az Úr dicsősége feltárul, és minden test látni fogja.’)
2 Korinthus 5:18 Az emberiségnek Jézus Krisztus halálába és feltámadásába való belefoglalása/részvétele teljesen Isten műve. Ha most felismerjük, hogy Isten valóban végleg lezárta a régi rendszert, és ha mindent és mindenkit ebben az új világosságban látunk, akkor egyszerűen azt fogjuk látni, amit Isten mindig is igaznak tudott rólunk Krisztusban. Nem vitatkozunk az emberi tapasztalatokról, véleményekről vagy az emberek közreműködéséről. Isten pontosan ezt hiszi. Jézus Krisztusban Isten velünk egyenértékű értéket adott oda, hogy megváltson minket önmagának. A kiengesztelődés eme aktusában a legmagasabb végletig ment, hogy meggyőzzön bennünket eredeti értékünkről. Isten ezt adta nekünk szolgálatunk megbízatásaként.
(A katalasso1 szó kiengesztelődést jelent. Ez az egyenlő érték kölcsönös cseréje. Ez a tranzakció nem azért volt, hogy visszavásároljon bennünket „az ördögtől”. A tolvaj soha nem válik tulajdonossá. Isten megváltotta elménket azoktól a hazugságoktól, amelyeket magunkról hittünk - a kiengesztelődés a mindenkiben rejlő rejtett kincs értékének bátor leleplezése. Lásd 2 Kor 4:7 és Mt 13:44)
A mennyek országa olyan, mint egy szántóföldön elrejtett kincs, amelyet egy ember megtalált és eltakarta; majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi az egész mezőt. Sokkal több van bennetek, mint ami a szemnek látszik).
 
Zsidók 6:16 Emberi ügyekben bevett gyakorlat, hogy eskü alatt egy magasabb tekintélyt idéznek meg, hogy súlyt adjanak a felek közötti megállapodásoknak, ezzel 1elhallgattatva/ elnémítva a vita/civakodás lehetőségét. (Az 1peras szó minden vita végét jelenti; azt a pontot, amelyen túl már nem lehet tovább menni.)
Zsidók 6:17 Ugyanebben a kontextusban szembesülünk Isten azon vágyával, hogy a velünk, mint az ígéretének örököseivel való bánásmódban a végletekig elmenjen, és hogy kiiktasson/megszüntessen minden kételyt/kétséget/kételkedést vagy a vita lehetséges alapjait. Annak érdekében, hogy meggyőzzön minket elhatározásának változtathatatlanságáról és véglegességéről, esküre 1szorítkozott/korlátozta magát. Azt az ígéretet, ami örökségünknél fogva már hozzánk tartozik, most szintén eskü alatt 1erősítette meg.
([1] Az 1mesiteuō szót használják, ami közbeiktatott vagy közvetített. Hasonlítsd össze a mesites, mediátor szóval, ami a mesosból ered: közép, közepe, középpont. A megtestesülésben Isten a teremtménye közepébe helyezte magát. Lásd Galata 3:20: Ábrahámnál nem volt közvetítő; csak Isten volt. [A mózesi törvény a bukás, a bukott elme nyelve volt, ami közvetítőket követelt meg – a lévita papságot -, mert ez egy olyan elrendezés/megállapodás volt, amelyben az emberiségnek is és Istennek is része volt. Az emberiség része az volt, hogy engedelmeskedjen a parancsolatoknak és tartsa azokat be, Isten része pedig az, hogy áldjon. Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége kegyelmi szövetség volt, mivel rámutatott az ember Jézus Krisztusra, akiben Isten maga teljesíti az emberiség részét és ezért nem kellett közvetítő önmagán kívül.
A megtestesült Jézus betölti mind a házassági ajánlatot, mind az én megteszem/fogadom részt is teljesíti . M. Perez]
Az Ige az ígéret; a megtestesülés/az inkarnáció, a keresztre feszítés és feltámadás a bizonyíték. Meggyőzőbben kívánja megmutatni az ígéret örököseinek célja megváltoztathatatlan jellegét. RSV - The Revised Standard Version.
Az emberiséget nem a gonosztól/ördögtől kellet megváltani; egy tolvaj sosem válik tulajdonossá; Jézus sem ezt tette, amit Ő tett, nem változtatta meg az Apa véleményét rólunk. Az elménket kellett meggyőzni. A mi elménknek volt szüksége a meggyőzésre. Istent nem kellett megbékíteni a teremtményével; Isten Krisztusban volt, amikor megbékéltette önmagával a világot. 2Korinthus 5:18-20.)
 
A következő kérdésekkel foglalkozom az Isteni ölelés című könyvemben (nyomtatásban vagy Kindle-en) Nincs semmi baj az emberi fajjal - Mi a helyzet a bűnös természettel? - Az újjászületés új perspektívája - A nagy ébredés. - A Metanoia-pillanat! - Isten befogadó gazdaságának logikája - Hogyan válik ez az evangélium egy átalakult életté? - Gondolatok a pokolról.
Nézd meg a Jézus genealógiájának ahogyan Lukács rögzíti.
Nos, Lukács ügyesen hozza be/emeli be a megtestesült/inkarnált Ige genealógiáját, közvetlenül Jézus megkeresztelése után. Végigvezet minket Jézus természetes leszármazásán az asszony magván keresztül. [Az asszony magva szétzúzza a kígyó fejét! 1Mózes 3:15.]
József apósát hozza be [Éli volt Mária apja.] Máté megírja József genealógiáját, aki Salamonon keresztül Dávidtól származik, míg Lukács Mária leszármazási vonalán keresztül kapcsolja Jézust Dávidhoz Nátánon keresztül! Dávid a fiát Nátán próféta után nevezte el, aki megjövendölte a messiási királyságot Dávid utódai fölött. [Lásd Lukács 3:21-38]
Annak érdekében, hogy kiemeljem a Jézus genealógiájában szereplő nevek jelentős jelentését, a proto-sinaita ábécével rokon ősi héber ábécét is felhasználtam. A legkorábbi proto-szinaita feliratokat többnyire a Kr. e. 19. század közepe (korai dátum) és a 16. század közepe (késői dátum) közé datálják. A Nílus folyó közelében található Wadi El-Hol feliratok felfedezése azt mutatja, hogy az írás Egyiptomból származik. Ezek a feliratok határozottan arra utalnak, hogy a proto-sinaiti írás kialakulásának időpontja a Kr. e. 19. század közepe és a 18. század között lehetett.
https://en.wikipedia.org/wiki/Proto-Sinaitic_script
Néhány tanács a gyakorlati királyságbeli élethez, beleértve a családot, a barátokat, a közösséget, a házasságot, a pénzt és a szolgálatot: