Bevezető a zsidókhoz írt levélhez - tükör biblia parafrázis fordítás

Ha nem Pál írta ezt a levelet, akkor bizonyára valaki, aki közel állt hozzá; mind Lukács, mind Priscilla eszünkbe jut. Számos olyan szó fordul elő, amelyet csak Lukács használ. A Zsidókhoz írt levél szerzőségére vonatkozó legkorábbi állítás Alexandriai Kelemen [Kr. u. 150 - Kr. u. 215] szerzőtől származik, aki szerint Pál héberül írta, Lukács pedig görögre fordította (Euszebiosz, História 6.14.2). A korai kommentátor, Tertullianus (aki a 200-as évek elején írt) azt mondta, hogy Barnabás írta a Héberekhez írt levelet.

 
A.J.Gordon Priscillának tulajdonítja a Héber levél szerzőségét, megjegyezve, hogy nyilvánvaló, hogy a Szent Szellem ezt a nőt, Priscillát, a tanítók tanítójává tette. Később Adolf von Harnack- nak volt egy javaslata 1900-ban; és Harnack-nak ez az érvelése elnyerte a huszadik század elején kiemelkedő biblia tudósainak támogatását. Harnack azt hiszi, hogy a levelet Rómában írták – nem az egyháznak, hanem a belső körnek. Amikor Priscilla szerzőségre vonatkozó bizonyítékait ismerteti elképesztőnek és lenyűgözőnek tartja, hogy a szerző nevét a legkorábbi hagyomány kitörölte, eltüntette.
 
A 13. fejezetre hivatkozva azt mondja, hogy azt egy magas rangú és Timóteussal egyenrangú apostoli tanító írta. Ha Lukács, Kelemen, Barnabás vagy Apollós írta volna, Harnack véleménye szerint a nevük nem lett volna eltüntetve.
Donald Guthrie Héberekhez írt levele (1983) név szerint említi Priscillát, mint javasolt szerzőt.
 
Ruth Hoppin úgy véli, hogy a szerző Priszkilla volt és azt állítja, hogy a nevet vagy elhagyták a női szerzőség elhallgatása, elnyomása érdekében, vagy hogy magát a levelet védjék meg az elhallgatástól, elnyomástól. Gilbert Bilezikian, a Wheaton College bibliai tanulmányok professzora, aki szintén meg van győződve arról, hogy Priscilla volt a Zsidókhoz írt levél szerzője, megjegyzi, hogy az ókori egyház összeesküvésinek volt az oka a névtelenség: A szerző kilétére vonatkozó biztos adatok hiánya a fennmaradt egyházi írásokban inkább szándékos elhallgatásra utal, mint kollektív emlékezetkiesésre.
 
A Szombati Pihenő
Krisztusban a Szombati Pihenő többé már nem árnyék, amely a valóságot előrevetíti, nem egy jelképes szent nap a héten, hanem a tökéletes megváltás ünnepe, amelyben Isten pontos képe és hasonlósága emberi formában megjelenik, feltárul és megváltódik. Az emberiség ártatlansága megvan váltva. Miután megtisztította a bűnöket, leült ...
 
Az Ő trónjának, királyi székének végrehajtó hatalma a mi ártatlanságunk tényén alapul. Az ártatlanságunk, az alap, ezen áll a trón. Zsolt 89:15 A Seputaginta a H6664 cedeq szót dikaioszüné-nek fordítja, ami a megigazultságot jelenti, azt, hogy az ember igaz emberré lett.  A szombat most már annak a helye, hogy Isten akadálytalan élvezi az emberiséggel való közösséget, és az ember akadálytalanul élvezi Istennel való közösséget. Az Ő testének, húsának szétszakadt, megcsonkított fátylán keresztül diadalmasan új és élő utat nyitott mindenki számára és elérhetővé tette mindenki számára, a terv szerinti, tervezett életet, a Teremtő szeretetteljes ölelésében.
 
A szombat az a hely, ahol mindazt a tökéletességet ünnepeljük, amit Isten valaha is szemlélt. Ez az a hely, ahol a művész egy utolsó ecsetvonással megérinti a vásznat, aláírja a nevét, és gyönyörködik a szépségében. Ha valamiben vagy valakiben gyönyörködsz, akkor nem csak elégedett vagy és izgatott vagy; hanem eláraszt minket az öröm, örömmel telve vagyunk. Továbbá, ha benned gyönyörködnek, abban aki vagy, csak azért, mert élsz és létezel, ez is örömöt vált ki benned.  Az örvendezés azt jelenti, hogy nagy örömre találtunk; sütkérezünk, fürdőzünk a tükörképében; ami gyakran a boldog csend állapotát eredményezi, vagy extravagáns vidámsághoz és mulatozáshoz vezet.
 
Isten nem azért pihen és nem azért van a nyugalomban, mert kimerült, hanem mert elégedett azzal, amit lát és tud rólunk. Most sürgős meggyőzéssel hívnak minket, hogy lépjünk be abba, amit ők látnak. Elohim pihenése soha nem volt veszélyben. Művei a világ megalapításától kezdve elkészültek, befejeződtek. Zsidók 4:3 Ez a levél egy héber közönséget céloz meg.
 
Azért írták, hogy figyelmeztesse és buzdítsák a zsidó hívőket, hogy ne becsüljék alá ezt a nagy üdvösséget, és ne terheljék meg az üzenetet, ne zsúfolják tele felesleges zsidó rituálékkal, szertartásokkal és érzelmekkel. A teljesítmény, teljesítés törvénye alatt a történelmi Izrael nem tudta elérni, nem tudott hozzáférni Isten megváltó szombatjához, és egy alsóbbrendű rabszolga-mentalitásban ragadt, megrekedt, amiben úgy érezték magukat, hogy jelentéktelen sáskák, szöcskék vagyunk a saját szemünkben. 4Mózes 13:33
 
Zsidók 4:10 Isten nyugalma az Ő befejezett munkáját, művét ünnepli; aki belép Isten nyugalmába, az azonnal lemond saját erőfeszítéseiről, feladja saját erőfeszítéseit, hogy javítson azon, amit Isten már tökéletessé tett. (A törvény nyelve a cselekvés, a csinálás; a kegyelem nyelve a befejezés, a megtörtént, megtette.)
 
Zsidók 4:11 Legyünk tehát 1gyorsak, hogy megértsük és teljes mértékben megfeleljünk ennek a pihenésnek és elsajátítsuk ezt a nyugalmat, és ne essünk újra ugyanabba a csapdába, amely Izraelt is a 2hitetlenségbe ejtette. (A szó, 1spoudatzo G4704, a spoude-ból, amit gyorsnak fordítottam, nem munkának; ez a szó az angol "speed" szóra is emlékeztet; azonnal.
 
A szó, 2apeitheia G543 [apátia] az a negatív partikula, nem; és peithō, meggyőzni; gyakran, helytelenül, engedetlenségnek fordítják.)
 
Zsidók 4:12 Az üzenet, amelyet Isten Krisztusban mondott nekünk, a legéletadóbb és legdinamikusabb hatás bennünk, amely úgy vág, mint egy sebész szikéje, élesebb, mint egy katona kardja, áthatol az emberi lelkiismeret legmélyebb magjáig, elválasztva a lelket és a szellemet; véget vetve az érzéki világ uralmának és annak az emberi szellemre gyakorolt semlegesítő hatásának. Ily módon az ember szelleme felszabadul, hogy újra a szívének gondolataiban és szándékaiban uralkodó hatás legyen.
 
Ennek az élő Kardnak, a Logosnak a vizsgálata felderít felfedez, észlel minden lehetséges betegséget, megkülönböztetve a test legmélyebb titkait, ahol az ízület és a csontvelő találkozik. (Abban a pillanatban, amikor felhagyunk a saját erőfeszítéseinkkel, hogy igazoljuk magunkat, és engedünk a Kereszt sikerének, ami az egyesülésünket hirdeti, akkor Isten szava cselekvésbe lép. Amit Isten nekünk mondott a fiúságban (a megtestesülés), az az ő képét és hasonlóságát sugározza megváltott ártatlanságunkban.)
 
[Zsidókhoz írt levél 1:1-3] Ez a szó, ez az Ige erőteljesen behatol és hatással van, befolyásolja, áthatja  egész lényünket; testünket, lelkünket és szellemünket. Zsoltárok 139:2, Te ismered a gondolataim legmélyebb indulatát, impulzusát, lendületét; érintve a szív titkos vágyait. A Kard mindig az emberiség eredeti identitására utal. A héber szó a 3:24-es 1Mózesben, הפך szereplő hâpak egy primitív gyök; jelentése megfordulni; értelemszerűen megváltozni, változtatni, visszatérni, megtérni, visszafordulni.
 
A Septuagintában ugyanazt a gondolatot közvetíti a görög szó, strephō, amely a tropay alapjából megerősített; megfordulni vagy visszafordulni: - megtérni, újra megfordulni, vissza térni, önmagát megfordítani. Lukács 15-ben a tékozló fiú visszatér önmagához - Platót Ackerman [A keresztény elem Platóban] idézi, aki a megváltást önmagunkra, önmagunkba, önmagához való visszatérésként értelmezi. Lásd a Jegyzeteket a Kapuk dicsőségéről Jelenések 21.
 
Isten hite általi igazságosság. Habakuk 2:4
Zsidók 10:38 Az Isten hite általi igazságosság határozza meg az életet; a cselekedetek törvényéhez való visszatérés figyelmen kívül hagyja Isten kegyelmének munkáját, művét. ( Ahelyett, hogy a katasztrófa bekövetkezésekor az átkot olvasná Habakuk, rájött, felismerte, hogy az Ígéret felülírja, túlhaladja, elavulttá teszi a teljesítményt, ami eddig az emberi felmentés, megbocsátás  alapja volt. Az 5Mózes 28. könyve többé már nem a helyes vagy helytelen viselkedés indítéka, motivációja vagy mércéje.
 
Bár a fügefák nem virágoznak, és gyümölcs nincs a szőlővesszőkön, az olajfa termése elmarad, és a mezők nem teremnek ételt, a nyáj elvágva a hajlékból, és nincs marha az istállókban, mégis örvendezem az Úrban, örvendezem megváltóm Istenében. Isten, az Úr, az én erőm; lábaimat szarvasok lábaivá teszi, és a magasságos helyeimen járat. (Habakuk 3:17-19 RSV)
 
Az Evangéliumban Isten igazságossága tárul fel és válik nyilvánvalóvá, hitből hitbe. [Róma 1:17] Ebben rejlik az Evangélium hatalmának, erejének titka; nincs benne jó hír, amíg meg nem nyilvánul, meg nem jelenik Isten igazságossága. (A jó hír, az a tény, hogy Krisztus keresztje sikeres volt. Isten megmentette a mi tervezett életünket; megváltotta ártatlanságunkat. Az emberiséget soha többé nem fogják igaznak vagy hamisnak ítélni saját képességeik alapján, hogy betartsák a morális törvényeket.
 
“Az emberiséget soha többé nem ítélik igaznak vagy hamisnak az erkölcsi törvények betartására való képtelenség alapján.”
 
Nem arról van szó, hogy mit kell vagy mit nem kell tennie egy embernek, hanem arról van szó, hogy mit tett Jézus.) Isten most mindenkit meggyőz és arra ösztönöz, hogy higgyünk abban, higgyük el, amit Ő igaznak tud rólunk. (Ez hitről hitre történik.) A Próféták előre megírták, hogy Isten hisz abban, hogy az igazságosság felfedi azt az életet, amit mindig is, nekünk szánt és számunkra tervezett. Az igaz ember az Ő (Isten) hite által él. Isten hite által meghatározott igazságosság adja az életet.
 
Zsidók 12:1 Távolodj el a törvény és a próféták árnyékos rendjétől, és fókuszáljatok Jézusra, nézzetek Jézusra. Ő a hit forrása és beteljesedése. Ő látta az örömöt (az emberiség megváltásában, szabadításában), amikor bátran vállalta a keresztet, és megvetette annak szégyenét. Isten végrehajtó hatalmaként (Isten trónjának jobbján) most a legmagasabb uralkodói helyet foglalja el, hogy megerősítse az emberiség ártatlanságát.
 
Az evangélium Isten igazságosságának kinyilatkoztatása; kijelenti, hogy sikerült Istennek helyreállítania az emberiséget, egyenesbe hozta az emberiséget. Az evangélium arról szól, amit Isten helyesen tett, nem arról, amit Ádám helytelenül, rosszul tett, cselekedett. Az igazságosság szó az angolszász „rightwiseness” szóból származik, ami azt jelenti, hogy bölcs abban, ami helyes. Görögben az igazságosság szava dikaiosunē, a dikē-ből, amelynek kiejtése dikay, azt sugallja, egyenlőnek kell tekinteni, vagyis egyenlően ítélik meg; azt a gondolatot foglalja magában, hogy két fél hasonlóságot talál egymásban.
 
2 Korinthus 6:14 A hit szerinti megigazultságnak semmi köze a karma és a teljesítmény-központú megfeleléskényszer filozófiájához. Ezek sosem tudták kiegyensúlyozni a mérleget1, vagy összhangot teremteni az ellentmondások között.
(A heterozugeo1 szó, egy egyenlőtlen vagy különböző iga; a héber zugot, זוּגוֹת szóból ered, ami két hasonló tárgyra utal; egy iga vagy tanítás; a rabbi vagy egy filozófus igája, ami a tanításukat jelképezi; a tzedek, צדק, héber szóra emlékeztet a megigazultság, amiben szintén van olyan jelentés, ami a mérleg fanyelvére utal. „Az, aki megítéli a szomszédját a megigazultság vagy az ártatlanság egyensúlya szerint, azt a megigazultság szerint ítélik meg.” [T. Bab. Sabbat, fol. 127. ).2
Az igazságosság görög gyökere dikē - érdekes megjegyezni, hogy a görög Igazságosság istennője Dikē [kiejtve: dikay], aki mindig egy mérleggel a kezében van ábrázolva.)
Kolossé 2:9 Őbenne lakozik2 emberi testben az istenség1 egész teljessége. Ő bizonyítja, hogy az emberi élet Istenre szabott.
(A theotes1 szó istenség nőnemű. Jézus emberi formában mutatja be, milyen az Apa, a Fiú és a Szellem. A katoikeō2 szó azt jelenti, hogy benne lakni, lakozni valahol. Míg a kiterjedés nem tudja mérni vagy meghatározni Istent (a három isteni személyt), addig az ő részletes hasonlatosságuk emberi bőrben jelenik meg. Lásd Kol 1:19 Isten teljesen otthon van őbenne. Jézus megmutatja Isten boldog örömét, hogy emberként létezhet.)
 
Kolossé 2:10 Őbenne vagyunk teljesek. Jézus a mi teljességünket tükrözi, és megerősíti1 igazi identitásunkat. Ő az „Én vagyok” bennünk.
(Isten belecsomagolta a teljességet az „Én vagyok” tudatodban tükröződve. Az exousia1 szót gyakran fordítják tekintélynek; az ek + eimi, „én vagyok” szóból ered. Azok a napok elmúltak, amikor az életünket a teljesítmény és az alacsonyabb rendű identitás törvénye uralta. Nem arról van szó, hogy ki voltam, vagy kivé törekszem válni. Azt ünnepeljük, hogy én vagyok. Minden olyan tanítás, amely a teljesség helyett a hiány és a tökéletlenség érzését hagyja bennünk, elvonja a figyelmet az igazságtól. Jézus a szerzője és befejezője annak, hogy a hit képes bennünk a teljességet tükrözni és ünnepelni.)
 
Isten szeretné még meggyőzőbben megmutatni az ígéret örököseinek szándékának, céljának megváltozhatatlan természetét. (Zsidók 6:17 —RSV)
Krisztus a hit szerzője és tökéletesítője, ezért az önmagunk-értékelésének bármilyen más meghatározása ostobaság. Ugyan olyan lehetetlen feladat lenne, mint hőmérsékletet mérni vonalzóval. Krisztus határozza meg eredeti tervünket és helyreállított ártatlanságunkat. Itt találjuk identitásunkat és sorsunkat.
 
Az Apa, a Fiú és a Szent Szellem bensőséges közösségéhez és barátságához azonnali, közvetlen és korlátlan hozzáférést nyertünk.
Semmi, amit személyesen feláldozhatnánk, soha nem adhatna hozzá semmilyen erényt ártatlanságunkhoz.
Egy teljesen új életmódot vezettek be.
A kereszten megcsonkított, szétszakadt, széttépett testének köszönhetően a mi saját testünk már nem lehet kifogás arra, hogy megtapasztaljuk “Abba” kegyelmét és jelenlétét, többé semmi nem takarja el Őt előlünk. Van egy Főpapunk a házban.
 
“A kereszten széttépett teste miatt a mi saját testünk többé nem lehet kifogás arra, hogy elfedje az “Abba,” a Mennyei Apuci kegyelmének és jelenlétének megtapasztalását.”
 
Szabadon közeledhetünk, kapcsolatba léphetünk az Apával, a Fiúval és a Szellemmel teljes bizalommal, teljes meggyőződéssel, hogy semmi sem választhat el minket. Most arra vagyunk meghívva, hogy közel lépjünk.
Zsidók 4:13 Az egész emberiség alaposan ki van téve az Ő vizsgáló, fürkésző, megfigyelő tekintetének. (A rólad való gondolata örömmel tölti el a Teremtődet, gyönyörködtetően izgatja Teremtődet. Nincs benned semmi, amit ne tudna. Ismeri a legmélyebb gondolataidat és megérti a szíved titkos vágyait. Zsoltárok 139:2)
 
Zsidókhoz írt levél 4:14 Az inkarnáció, a megtestesülés üzenetében Jézus, az Isten Fia képviseli az emberiséget a legmagasabb szellemi tekintély, hatalom helyén. Amit Isten mondott Őbenne nekünk, az az Ő végső szava. Ez most visszhangzik a beszélgetésünkben.
 
Zsidókhoz írt levél 4:15  Főpapként teljesen azonosul velünk gyenge, gyarló törékeny emberi életünk összefüggéseivel. Alapos vizsgálatnak alávetve bebizonyította, hogy az emberi test a bűn felett áll, az emberi test uralkodik a bűn felett. Az Ő velünk való együttérzését nem olyan gyengeségeknek kell tekinteni, amelyek a hibás tervezés eredménye, hanem inkább trófeának az emberiség számára. (Ő nem példa számunkra vagy mintadarab, “amit le kell gyártanunk, vagy utánoznunk kell”, hanem Ő közülünk való egy példány, Ő rólunk szól.)
 
Zsidókhoz írt levél 4:16  Ezért bátran, merészen közelíthetünk a kegyelem hatalmas, tekintélyes trónjához. Ott üdvözölnek minket az ölelésben, és azonnali hatásos megerősítést, megerősödést nyerünk a bajok idején. (A boetheia szó megerősítést jelent, konkrétan, pontosabban: kötelet vagy láncot jelent, amellyel egy hajót rögzítenek a viharban.)
 
A megtestesült emberi testében Jézus a lehető legmélyebb szinten képvisel minket életünk minden részletében, szellemünkben, lelkünkben és testünkben. Győzelmesen nézett szembe minden támadással és vizsgálattal, vizsgálódással amellyel valaha is találkozhatunk.
 
Kruger Nemzeti Park 
Lydia és én imádjuk a Kruger Nemzeti Parkot. Ez a kedvenc nyaralási helyünk. [2010 végén 5 hetet töltöttünk ott, a Zsidók könyvének nagy részét tanulmányozva.]
 
Miközben egy korai reggeli szafari vadászaton voltunk, olyan hálával töltött el, hogy itt lehetek, és tudom, hogy jogosan lehetek itt, mert van érvényes belépési engedélyünk; az evangélium feltárja a helyreállított ártatlanságunkat Krisztus sikeres megvalósításán, teljesítése által, ami hozzáférés biztosít Istennel való szent találkozásunkhoz, Isten szentélyéhez.
 
Ő biztosította számunkra a belépési jogunkat és a  hozzáférés jogát minden elképzelhető áldáshoz. Jézus meghatározta és megadta Isten örökkévaló szeretetálmát, szerelmi álmát a vele való akadálytalan egyesülésünkről, örökre mentesen, örökre megszabadulva a bűn zavaró és akadályozó tudatától. Erről szól a Zsidókhoz írt levél témája.
 
Amikor ellátogatsz egy vadrezervátumba, azonnal tudatában vagy, hogy egy nagyon különleges helyen vagy. A hivatalos útiterv a térkép tele van fényes fotók képeivel, amik bepillantást nyújtanak az ott élő vadállomány rendkívüli változatosságába. A színpad készen áll; minden a helyén van. Csak a saját jelenlétedet hozod ebbe a Rezervátumba. Minden csodálatos növény-, madár-, állat-, hüllő- és rovarfaj már ott van, és teljes mértékben képviselteti magát.
 
Egyedülálló összefüggést adnak a helynek. Amikor vezetsz vagy csendben ülsz a tábortűz mellett vagy egy távoli vízpartnál, a látványok, hangok és illatok erőteljes megerősítések, amelyek kiegészítik és megerősítik a bozótos vonzerejét. Itt az oroszlán üvöltése hozzám tartozik, a friss lábnyom a homokban, a halászsólyom kiáltása, valamint a táj hatalmas fáival együtt. Minden napfelkelte és naplemente tovább díszíti a horizontom vásznát.
 
A belépési engedély minden látogatónak egyenlő hozzáférést biztosít a rezervátumhoz. Mégis, figyelmes, éles szem szükséges ahhoz, hogy gyakran a legcsodálatosabb látványokat felfedezzük. Ha valaki csak azért látogat el a rezervátumba, hogy kipipálja a következő látványosságot a listáján, az biztosan nem értékeli, az örömöt és az izgalmat amit az ilyen csodálatos szépséggel körülvett tartózkodás nyújt. Az a tény, hogy ezek az állatok nincsenek ketrecbe zárva, még izgalmasabbá teszi, hogy felkutassuk őket és meglepődünk, amikor hirtelen a látóterünkbe kerülnek.
 
Ez messze felülmúlja a fényes prospektusokat és a legélethűebb állatkerti élményeket. A hagyományos egyházi életben gyakran próbáltuk a Szent Szellemet a kiszámítható programok és rutinok szűk keretei közé szorítani. Krisztusban egy új és izgalmas út nyílik meg az ősi hiteles találkozásra, habozás, tétovázás vagy korlátozás nélkül. Krisztus nem egy történelmi prófétai képbe van bezárva, hanem egy lüktető, pulzáló, kézzelfogható emberi életben tárult fel, mutatkozott meg.
 
Ez az Epistola minden hívőé. Ez egy mély szépségű dokumentum, amely a tanítványt a lényegtelen, tartalmatlan vallási rituálékon, szertartásokon és érzelmeken túl a kézzelfogható isteni intimitás, bensőségességbe vezet. James Arraj a "Lángoló elme" című könyvében Emile Merch-ről ír: "A vezető munkája az, hogy felvezessen minket a hegy csúcsára, majd félreálljon, hogy minden oldalról láthassuk a hatalmas panorámát. Ami megmarad, az a hálánk a tanító felé, amiért egy ilyen helyre juttatott el, vezetett el minket."
 
De bármennyire csodálatos, ragyogó és nagyszerű is ez a titok, az a célja, hogy bevonjon téged Krisztus titkába. Az Isten Igéje, szava testté lett, és azzal, hogy emberi formát öltött, ez átalakítja a világmindenséget és átalakította az emberi fajt is. Krisztusban Új létezésed, Új lényed van, amelyben rajta keresztül részesülsz a Szentháromság életében.