7:1 Azért írok nektek, mivel ismeritek a törvényt. Egyetértetek velem abban, hogy a törvények csak ebben az életben érvényesek? 7:2 A feleség csak addig van kötve a törvény által a férjéhez, amíg a férje él. Minden további jogi követelése a nővel szemben a halálával véget ér. 7:3 A törvény szerint házasságtörőnek minősülne, ha egy másik férfinak adná magát, amíg az első férj még él. Ám ha a férfi meghalt, szabadon lehet más felesége. 7:4 Ugyanez az elvi véglegesség vonatkozik rátok is, testvéreim. A megtestesült Krisztusban meghaltatok a törvény rendszerének. A feltámadásába való belefoglalásotok egy új egyesülést hozott létre. Ebből a házasságból a hit most gyermekeket szül Istennek. (Míg az első házasság bűnt szült [elfelejtett identitást]; a megigazultság [újrafelfedezett fiúság] az új egyesülés gyermeke. Az előző fejezetben Pál azzal foglalkozik, hogy a Krisztusba való belefoglalásunk a halálában megszakította a bűnnel való kapcsolatunkat. most pedig feltárja, hogy a cselekedetek törvényének rendszerével való kapcsolatunkat is megszakította, mint a megigazítás eszközével való közösséget is.) 7:5 Abban az időben, amikor a test uralkodott az életünkön, a törvény által lángra lobbantott bűnök finom hatásai olyan cselekedeteket fogantak bennünk, amelyek jellegükben megegyeztek a szülőjükkel1, és szellemi halált eredményeztek. (A „szülő1”, akire Pál utal, a „nem vagyok”, a tiltott fa gyümölcsén alapuló önerőltetés törvény-rendszere. Lásd az 1János 3:12-ben található jegyzeteimet.) 7:6 De most már teljesen felszabadultunk abból az életből, amit a törvény szabályai irányítottak. Meghaltunk annak, ami egykor fogva tartott minket. Szabadok vagyunk, hogy a szellemi spontaneitás újdonságának a foglyai legyünk inkább, mint elavult vallási rituáléknak, az írott törvénykönyv puszta látszatértékét utánozva. (Abban a pillanatban, amikor a spontaneitást szabályokkal cseréljük fel, elveszíti a románc az édességét.) 7:7 A törvény önmagában nem hibás. Egyáltalán nem erre utalok. Mégis, a bűnre rámutatva, a törvény bizonyos értelemben elősegítője lett a bűnös cselekedetek megnyilvánulásának. Ha a törvény nem mondta volna ki, hogy „Ne kívánd”, nem lett volna problémám a kéjvággyal. 7:8 De a parancsolat működésbe hozta a bűnt, hirtelen bűnös vágyak egész sora ébredt fel bennem. A törvény megtörte a bűn szunnyadó állapotát. 7:9 Törvény nélkül éltem. De bevezették a törvényt, a bűn feléledt, és én meghaltam. 7:10 Ahelyett, hogy az életre vezetett volna, a parancsolat halálos ítéletnek bizonyult. 7:11 A bűn kihasználta a törvényt, és a parancsolatot alkalmazta, hogy elcsábítson és megöljön engem. 7:12 Ismét hangsúlyozom, hogy a törvény mint alapelv szent, és a tízparancsolat is az, következetesen támogatja azt, ami igazságos és jó. 7:13 Hogyan tudnék ezek után vádolni valamit, ami annyira jó, hogy megölt engem? Ismétlem, nem a törvény, hanem a bűn okozta szellemi halálomat. A törvény célja az volt, hogy kimutassa, hogy a bűn a tettes. Az egyes parancsolatok végső soron arra szolgálnak, hogy megmutassák a bűn hatásának az emberiségre gyakorolt mértéktelen kiterjedését. 7:14 Egyetértünk abban, hogy a törvény szellemi, de mivel el lettem adva1 a bűn rabszolgájaként, ily módon egy pusztán testi életre vagyok lekorlátozva. (A szellemi halál szó, a piprasko1 a perao szóból származik, ami azt jelenti, hogy elszállítani egy távoli országba azért, hogy eladják mint egy rabszolgát. A bűn egy idegen ország.) 7:15 Így hat ki a bűnnek való eladás az életemre: azon kapom magam, hogy olyasmit teszek, amit a lelkiismeretem nem enged meg. Abban a kényszerhelyzetben vagyok, hogy bár őszintén vágyom arra, hogy azt tegyem, ami jó, mégsem teszem, és azt, amit megvetek, mégis megteszem. 7:16 Az nyilvánvaló, hogy a lelkiismeretem a törvény oldalán van; 7:17 ami aztán megerősíti, hogy valójában nem én teszem ezeket a dolgokat, hanem a bűn jeleníti meg a tüneteit bennem. Túszul ejtette a testemet. (A bűn egy szunnyadó vírushoz hasonlít, amely hirtelen nagyon látható tünetekkel tör ki.) 7:18 A bennem lakó bűn teljes kiterjedése és csúfsága lehatárolta az életemet olyan jó szándékokra, amelyeket nem lehet megvalósítani. 7:19 Az akaraterő cserben hagyott engem. Ez annyira zavaró és kínos. A legnagyobb igyekezettel meghozott döntésem a jó megcselekvésére csalódást okoz. Éppen azt a leggonoszabbat teszem, amit igyekszem elkerülni. (Ha pusztán minőségi döntésekkel meg lehetne menteni az emberiséget, a törvény elég lett volna. Jó szándékok nem tudnak megmenteni senkit. Annak kinyilatkoztatása, ami Krisztus halálában történt velünk, az az, ami a hitet mozgásba hozza arra, hogy belülről szabaddá tegyen. A hit nem egy döntés, amit azért hozunk, hogy adjunk Istennek egy esélyt, a hit az, hogy felismerjük, hogy benne vagyunk abban, ami a kereszten és Krisztus feltámadásában történt. Lásd Róm 3:27) 7:20 Ha olyan dolgokat teszek, amiket nem akarok, akkor nyilvánvaló, hogy nem vagyok gonosz, hanem akaratom ellenére bűnt hordozok a testemben. 7:21 Ebből egy előre megjósolható jelenség lett. Vágyom tenni a jót, de puszta vágyam nem kerülheti el a tetteimet diktáló gonosz jelenlétet. 7:22 Az a valódi személy, aki belülről vagyok, Isten törvényében gyönyörködik. (A törvény bizonyítja, hogy összhangban van a bensőmmel.) 7:23 Van azonban egy másik törvény is, ami idegen a teremtett voltom számára, a bűn törvénye, ami beindítja és az elmém törvénye elleni háború fegyvereivé teszi a testem tagjait. Fogva tartva engem, mint hadifoglyot a saját testemben. 7:24 Nem számít, hogyan mérlegelem1 magam a saját erőfeszítéseim alapján, egyszerűen nem felelek meg az elvárásoknak. Teljesen elkeserítő a helyzet az emberiség számára. Van egyáltalán bárki, aki ki tud menteni engem ebből a halálos csapdából? (A talaipōros1 szó csak kétszer fordul elő az Újszövetségben - Róm 7:24, Jel 3:17 -, és mindkét alkalommal nyomorultnak fordítják. Két összetevője van, a talanton, ami a mérleg szó; amit mérnek, egy talentum [arany]; és a porosz, a peira, közelről megvizsgálni, a peira, átszúrni szóból; egy vizsgálat, amellyel megállapítják valaminek a rejtett értékét. A hőmérsékletet nem lehet vonalzóval mérni. Lásd 2 Kor 3:15. Közben úgy tűnik, semmi sem változott; ugyanaz a fátyol továbbra is beköti az emberek szívét, valahányszor Mózest olvassák. (Mózes önmagunk megigazításának hiábavalóságát jelképezi, mint a vallásos világ globális szemfedőjét. [János 1:17) Szemben a törvény rideg hátterével Mózes az emberiség elítélt állapotát képviseli, Jézus Krisztus a kegyelmet és az igazságot tárja fel. Ő a mi emberi alakban helyreállított mintaképünk életre váltása. 2 Kor 3:16 Abban a pillanatban, amikor valaki visszatér1 az Úrhoz, a fátyol eltűnik. (Az epistrepho1 szó azt jelenti, hogy visszatérünk oda, ahonnan elkóboroltunk; „mindnyájan, mint a juhok, eltévedtünk”. Jézus az emberi alakban leleplezett Isten. [Kol 1:15] Továbbá 1Pt 2:25 Teljesen kiszolgáltatottak voltatok, mint a juhok, akik tévelyegtek, irányítás és védelem nélkül, de most visszatértetek, és visszakerültetek lelketek pásztorához és őrzőjéhez. És 1Pét 1:17. Aztán a Zsidók 8:1 Mindannak, ami elmondatott, a végkövetkeztetése egy kivételes Személyre mutat, aki messze a többiek fölé magasodik a mennyei nagyság legmagasabb hivatalában. Ő az Isten fenségének végrehajtó hatalma. 8:2. A hivatal, amelyet most betölt, az, amelyhez a mózesi modell prófétai módon hasonlított. Ő szolgál a legszentebb helyen, Isten igazi istentiszteleti sátorában. A régi, ember alkotta építménynek semmi sem felel meg a tökéletességében. Zsid 8:10 Most pedig ahelyett, hogy kőbe vésném törvényeimet, én az elmétekbe vésem azokat, és a belső tudatotokba vésem. Ez többé nem lesz egyoldalú dolog. Én leszek a ti Istenetek, és ti az én népem lesztek, nem kényszerből, hanem kölcsönös vágyból. Lásd Jakab 1:25 Akik a születéskori, eredeti arcuk tükörképébe néznek, azokat egy olyan törvény hatása ragadja meg, amely felszabadítja őket a régi írott törvénykönyvvel szembeni kötelezettség alól, amely saját erőfeszítéseikre és akaraterejükre korlátozta őket. Semmilyen figyelemelterelés vagy ellentmondás nem tudja elhomályosítani annak hatását, amit ebben a tükörben látnak a tökéletes szabadság törvényéről [a hit törvényéről], amely most felszabadítja őket, hogy nekilássanak az [eredeti mintaképük szerinti] élet megélésének. Új, spontán életmódot találnak; a gyakorlati élet költészetét. [A tökéletes szabadság törvénye a Krisztusban kinyilatkoztatott Isten képmása és hasonlatossága, amely most az emberi életben helyre lett állítva, mintegy tükör által.) 7:25 Hála Istennek, pontosan ezt tette Jézus Krisztus, a mi Vezérünk által. Ő jött el a mi megmentésünkre! Végre megszabadultam az elmém törvénye és a testemben lévő bűn törvénye közötti konfliktusból. (A megtestesülésben Jézus egy ugyanolyan testben, mint a miénk, kiegyensúlyozta a mérleg nyelvét! Ő az életünkre tervezett mintakép igazi mércéje, amivel mérhetünk: tükörképünkként kinyilatkoztatta és helyreállította, bennünk Isten képét és hasonlatosságát. Lásd Róma 1:16-17 és 3:24.27) következő fejezet >> << előző fejezet
0 Comments
Leave a Reply. |
RÓmaiakhoz írt Levél -
|
tükör_biblia_-_róma_levél.pdf | |
File Size: | 9319 kb |
File Type: |
A Tükör Biblia Transzformáció Zoom beszélgetések felvételeit itt tudod megnézni:
A magyar szöveg angol eredetije:
FRANCOIS DU TOIT:
MIRROR BIBLE, THE ROMANS @ 2021
FRANCOIS DU TOIT:
MIRROR BIBLE, THE ROMANS @ 2021
A Mirror Bible a görög eredeti bibliai szöveg magyarázó angol fordítása, FRANCOIS DU TOIT munkája
A levél angolról magyarra fordítását végezte:
Cseh Péter Mihály @ 2022.05.2-2022.05.31.
Cseh Péter Mihály @ 2022.05.2-2022.05.31.
Lektorálja: Dr. Palavics József Pajó @ 2022
A weblapot készíti, a tartalmat közzéteszi:
Fehér Vera
Fehér Vera
Az itt közzétett fordítás még csak egy munkaközi anyag. Tehát könnyen előfordulhat, hogy egyes szövegrészek még revideálásra kerülnek. De a célunk, hogy az érdeklődők a leghamarabb ismerkedhessenek a tartalommal, ezért már a munkaközi fordítás-változatot is megosztjuk.
Archives
Categories
A weblapot készíti, a tartalmat közzéteszi:
Fehér Vera
Fehér Vera