1.1 Pál, akit Jézus Krisztus 5szenvedélyesen eljegyzett magának, aki 1megtalálta magát Őbenne, hogy íly módon Őt 2képviselje. A 3küldetésem és az 4üzenetem az, hogy Isten jóságát hirdessem az emberiség felé. (A 3küldetés, az üzenetem kiterjedése, horizontja, ameddig kiterjed, a 3horitso szó, ami azt jelenti, hogy kijelölt. Az 2apostelo szó jelentése, tőle való kiterjedés, egy képviselő; a 5duolos, azt jelenti rabszologa, a deo szócskából ered, ami összekötött vagy egybekötött, mint a férj és a feleség; a 1kletos a kaleo-ból származik, ami: elhívott, név szerint azonosítani, vezetéknevet adni; és az 4eu+angelion: jól sikerült bejelentés, jó hír, az Isten jóságának hivatalos bejelentése.) 1.2 Ez az az üzenet amiről az Írások szólnak. Ez marad az inspirált írás központi prófétai témája és tartalma. 1.3 Az Isten Fia természetes leszármazása Dávid magjából való. (A Máté 22:41-45-ben Jézus megkérdezte a Farizeusokat, “Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?”Azok azt válaszolták neki, “A Dávid fia.” Ő azt mondta nekik, “Hogy lehet akkor hogy Dávid, a Szellemtől inspirálva, Úrnak szólítja, azt mondván, ‘Az Úr mondta az én Uramnak, ülj az én jobb kezem felől, míg az ellenségeidet a lábaid alá vetem’? Ha Dávid ily módon Urának szólítja Őt, hogy lehet a fia neki?” “Senkit se hívjatok Atyának itt a földön, mivel egy Atyátok van a mennyekben.” [Máté 23:9]. “Mindazáltal csak egy Istenünk van nekünk, az Atya, aki mindennek a teremtője, és akinek élünk; és csak egy Úr, Jézus Krisztus, akin keresztül minden teremtetett, és aki által élünk.” [1 Kor. 8:6]. “Annakokáért meghajtom a térdeimet az Atya előtt, akiről minden család a mennyben és a földön az igazi nevét kapja.” [Ef. 3:14,15]. “...csak egy Istene és Atyja van minden embernek, aki mindenki Ura, mindenkin keresztül munkálkodik, és mindenkiben van.” [Ef. 4:6,7].) 1.4 Azonban a halottakból való, a Szent Szellem általi erőteljes feltámadása, 1feltárja és megerősíti Istenben való lényét és fiúságát. (A feltárja-nak fordított szó az 1apo + horizo-ból származik, ami azt jelenti, hogy előre kijelölni, meghatározni, elhelyezni, felfedni, feltárni; szó szerint horizont. Ugyanez a szó küldetésnek van fordítva az első versben. Az ApCsel. 13:32,33-ban Pál a feltámadásról prédikál és idézi a Zsoltár 2.-t, “Ma szültelek téged.” Jézus megtalál (felfed) bennünket (Istenben), és megerősíti azt, hogy az eredetünk Istenben van! Péter érti hogy újonnan születtünk a Krisztus feltámadásában. A feltámadás jelentősége az, hogy leleplezi az emberiség Krisztus feltámadásában való bennfoglaltságát. [Nézd meg az 1 Pét 1:3.-t!]. A Hóseás 6:2 az egyetlen Ige ami a harmadnapi feltámadásról prófétál, és itt ebben az egyedülálló drámai próféciában, együtt bennefoglaltattunk az Ő feltámadásában! “Két nap múlva megelevenít bennünket, a harmadik napon feltámaszt bennünket!” Ez a lényege az Evangélium misztériumának! “A föld egy nap alatt jön-e világra? Megszülethetik-e egy nép egy pillanat alatt?” [Ézs. 66:8, 9].) 1:5 A kegyelem és a megbízás amit Tőle kaptunk az, hogy 1hit-inspirálta életstílust hozzunk létre minden nemzetben. 2A Neve azt fejezi ki, hogy az emberi faj az Övé. (Pál azonnal nekilát, hogy új definíciót adjon az ‘engedelmesség’ kifejezésnek, ami többé nem törvényből, hanem hitből van. Az 1engedelmesség, az upo + akoo, azt jelenti, a hallottak hatása alatt lenni, pontos hallás; felülről hallani. 2Minden családnak a mennyben és a földön Őbenne van az önazonossága (Őbenne van meghatározva, hogy kicsoda). Ef. 3:15). 1:6 Jézus Krisztusban egyénileg fedezed fel azt, hogy 1ki vagy. (A 1kaleo szó azt jelenti, hogy nevén szólítani, elnevezni, családi névvel ellátni.) 1:7 Azzal, hogy nektek írok, minden rómainak írok. Meg vagyok győződve Isten irántatok való szeretetéről; ahogy eredetileg eltervezett, azzal összhangban 2állított helyre benneteket; szentnek lettetek teremtve Jézus Krisztusban; nem csoda, hogy a 1vezetéknevetek 2Szent. Isten Krisztusban való kegyelem ajándéka biztosítja a teljes jóléteteket. Az Úr Jézus Krisztus Atyja a miénk is; Ő a mi Istenünk. (A 1kaleo szó azt jelenti, hogy nevén szólítani, elnevezni, családi névvel ellátni; 2hagios azt jelenti Szentek, helyreállítva az eredeti tervvel összhangban; “Elválasztott az anyám méhétől, amikor kijelentette a Fiát énbennem, azért hogy hirdessem Őt a nemzetekben; azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel.” [Gal. 1:15, 16] “Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.” [2 Kor. 5:16 Károli].) 1:8 A legnagobb örömöm, hogy láthatom, hogy a hitetek az egész világon hirdetve van. Az egész 1kozmosz a hallgatóságunk. (A 1kosmos szó az Újszövetségben a teljes emberi családra utal.) 1:9 Szellememben teljesen elkötelezett vagyok az Isten Fia evangéliumában; folyamatosan imádkozom értetek; Isten a tanúm. 1:10 Mivel már annyira 1összekötve érzem magamat veletek, vágyom rá, hogy személyesen is találkozzunk. (A 1könyörögni, a deomai, a deo-ból származik, ami annyi mint, összekötni, összefonva lenni.) 1:11 Nagyon várom, hogy végre személyesen találkozzunk, tudván, hogy a szellemi 1ajándékom nagymértékben a javatokra fog válni; ez meg fog szilárdítani, és meg fog alapozni benneteket a hitetekben. (A 1metadidomi szót úgy lehet fordítani, hogy egy olyan típusú adás, ahol az adó nincs távol az ajándéktól, hanem bele van csomagolva! Az apostolok, próféták, prédikátorok, pásztorok és tanítók ajándékok az Eklézsiának, hogy megalapozza őket a hitükben, és mindenkit a Krisztus teljességével ékeskedő kor mértékében mutasson be. [Ef.: 4:11-16]. Óriási különbség van egy ajándék és egy jutalom között! Mi Isten ajándékai vagyunk egymásnak. Ami Istené most bennünk, az becsomagolt ajándék a világnak. Amik mindnyájan az egyéni kifejeződésünkben vagyunk, az egy ajándék és nem személyes szorgalom vagy teljesítmény jutalma. Ezek az ajándékok soha nem arra voltak, hogy az egyiket feljebb valóbbá tegye a másiknál, vagy hogy puszta címekké váljanak, hanem inkább arra, hogy beazonosítsanak különleges és dinamikus működéseket egy határozott céllal, hogy mindenkit eljuttassanak a Krisztus teljességével ékeskedő kor felismerésére önmagukban!) 1:12 És kölcsönösen felfrissüljünk a közös hitünkben való 1részvétel, és annak visszatükröződése által. (A 1sumparakaleo a sum együtt szóból; a para elöljáró szóból, ami szoros közelségre utal, egy dolog, ami egy befolyási körből indul, lakóhely egyesítés javaslatával, az alkotójából az adójából fakad, valamiből származik, egy pont kijelölése amiből egy cselekedet ered, bensőséges kapcsolódás, és a kaleo, ami beazonosítani egy névvel, vezetéknévvel ellátni, szóból áll.) 1:13 Egészen eddig megakadályoztattam abban, hogy hozzátok menjek, annak ellenére, hogy nagyon gyakran vágytam rá, hogy valamit learassak bennetek, ugyanannyira, amennyire várom ennek az evangéliumnak a teljes gyümölcsözését minden nemzetben. 1:14 Teljesen meg vagyok győződve mindenki inklúziójáról (Krisztusban való bennfoglalásáról, arról, hogy mindenki benne van Krisztusban); 2adósa vagyok mind a görögöknek, mind azoknak az 1idegeneknek, akiknek a nyelvét még csak nem is értjük. Tartozom ezzel az üzenettel mindenkinek. Nem az a kérdés, hogy mennyire írástudóak vagy képzettek az emberek; az írástudatlan egyaránt részesedik a Jó Hír hasznaiból. (A 1barbaros szó olyan valakit jelent, aki egy furcsa és idegen nyelven beszél; 2opheiletes azt jelenti, hogy valaki adós, kötelezi magát, hogy vissza ad valamit annak, akihez először (eredetileg) tartozott.) 1:15 Emiatt a kényszerítő sürgetés miatt vagyok annyira lelkes, hogy nektek, rómaiaknak is prédikáljak. 1:16 Nem szégyellem Krisztus Jó Hírét megosztani bárkivel; Isten erőteljes megmentő cselekedete egyformán meggyőz mind zsidót és pogányt. 1:17 Ebben van az Evangélium erejének a titka: addig nincs jó hír benne, míg az Isten megigazítása nincs kijelentve! Az Evangélium erőteljességét az a kijelentés adja, hogy Isten hite az egyetlen valódi alapja a mi hitünknek. A Próféták előre írtak arról, hogy Isten hiszi, hogy a megigazultság leplezi le az életünket. “A hite (az Isten hite) által való megigazultság határozza meg az életet.” [Habakuk 2:4] (Dávid drámai prófétai beszámolója a keresztrefeszítésről a 22. zsoltárban, a 27. versben csúcsosodik ki: “Az egész föld teljessége megemlékezik és megtér az Úrhoz; és minden nemzet imádja Őt.” A 31. versben, “...hirdetik a megigazítását azoknak akik még meg sem születtek; hogy Ő megcselekedte.” Az evangélium Isten megigazításának a kijelentése; leleplezi azt, hogy az Atya, a Fiú és a Szellem hogyan tették sikeresen rendbe az emberiséget önmagukkal. Ez arról szól, amit Isten tett jól, nem arról amit Ádám tett rosszul. A Jó Hír kijelenti, hogy Isten megigazítása megmentette a teremtett életünket, és megváltotta/helyreállította az ártatlanságunkat. Az emberiség hiábavaló igyekezete arra, hogy igazzá tegye magát, csúfosan cserbenhagyta őket [Róma 7]. A Jó Hír átteszi a hangsúlyt az emberiség bukásáról és vádlottságáról annak a hangsúlyozására, amit Isten elvégzett Krisztusban az emberiség nevében (az emberiség helyett). “Tekintsetek (el a cselekedetek törvényétől) Jézusra; Ő a hit 1Szerzője és befejezője.” [Zsidó levél 12:2]. Isten hitével kezdődik; és 1hitből hitbe, és nem a mi jó vagy rossz magatartásunkról szól; nem a teljesítményünk vagy a körülményeink határoznak meg bennünket. A -ból, -ből-nek fordított görög elöljáró szó az 1ek, ami mindig forrást vagy eredetet jelöl. A régi írott kód nyelvezete “Tegyél, hogy legyél!” Az új nyelvezete, “Legyél, amiatt ami történt!” Ahelyett, hogy csináld, csináld, csináld: készen van, készen van, készen van. Pál a Habakkuk 2:4-re utal itt, “Az igaz az ő hite (Isten hite) által él.” Habakuk egy teljesen új alapot lát arra, ahogy az emberiség Isten előtt áll! Ahelyett hogy az átkot olvasná, amikor a pusztítás beáll, felismeri hogy az Ígéret elavulttá teszi a teljesítményt, mint az emberiség elfogadottságának, felmentésének az alapját. Az átok kikerült az egyenletből. Galata 3:13. A V. Mózes 28 többé már nem a motivációja vagy a mércéje a jó vagy rossz viselkedésnek! Ahelyett, hogy a megigazultság egy jutalma lenne az emberiség abban való igyekezetének, hogy engedelmeskedjen a törvénynek, Habakuk ünnepli Isten megigazítását, ami Isten hitén áll, a nyilvánvaló pusztulás közepette, ami bizonyítéka az összes az V. Mózes 28-ban felsorolt átoknak! Énekli, ”Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben. Az Úr Isten az én erősségem, hasonlókká teszi lábaimat a nőstény szarvasokéihoz, és az én magas helyeimen jártat engemet!” [Habakuk 3:17-19, Károli] Érdekes megjegyezni, hogy Habakuk חבקוק chăbaqûq, feltehetően annak a szunamita asszonynak volt a gyermeke, aki a férjével vendégül látta Elizeus prófétát. Nem lehetett gyermekük, míg Elizeus ki nem jelentette, hogy egy év múlva ölelni fog - חבק chabaq - egy gyermeket! Amikor a gyermek felnőtt fiatal férfi lett, napszúrásban meghalt, és Elizeus ráfeküdt a gyermekre, és mintegy tükrözte (az ölelésben) a halott gyermek testét (azzal, ahogy ráfeküdt), az arcát az arcára téve, és a fiú visszatért az életbe. חבקוק Chabaquq azt jelenti, hogy kettős átölelés – ami egy prófétai képe a mi Krisztussal együttvaló tükör- feltámadásunknak! Ha bárki tudta, hogy a megigazultság nem cselekedetekből van, hanem Isten hite által, akkor az Habakuk volt! A megigazultság szó angolul ‘righteousness’ az angolszász szóból, a ‘rightwiseness’-ből ered, ami azt jelenti, hogy bölcs abban, ami igaz, helyes. A görög szó a megigazultságra a dikaiosune, a dikay-ból származik, ami az ami igaz, helyes; ez egy kapcsolati szó, ami arra utal, hogy két fél hasonlóságot talál egymásban. A megigazultság harmóniára utal egy kapcsolatban. Nézzed meg a 2 Kor. 6:14-et! A hitből való megigazultságban nincs semmi közös a pogány karma filózófiával, és a teljesítményalapon történő jóváhagyással, elfogadással; soha nem tudnák a mérleget kiegyenlíteni, vagy semmilyen alapon sem lehet összehasonlítani őket [A heterozugeo szó, egy egyenlőtlen vagy különböző iga; a héber zugot, זוּגוֹת szóból ered, ami két hasonló tárgyra utal; egy iga vagy tanítás; a rabbi vagy egy filozófus igája ami a tanításukat jelképezi; a tzedek, צדק, héber szóra emlékeztet a megigazultság amiben szintén van olyan jelentés ami a mérleg fanyelvére utal. “Az, aki megítéli a szomszédját a megigazultság vagy az ártatlanság egyensúlya szerint, azt a megigazultság szerint ítélik meg.” [T. Bab. Sabbat, fol. 127. 2.] Érdemes megjegyezni, hogy a görög Igazság istennője: Diké, [dikay-ként kell kiejteni - ami a dikaiosune, megigazultság szóból származik] és mindig úgy ábrázolják, hogy egy mérleget tart a kezében. Nézzed meg a 2. Kor. 6:15-t is! A Kol. 2:9-10, “Krisztusban van az, ahol Isten egy pontos és teljes kifejezését találja önmagának, egy emberi testben. Ő a mi teljességünket tükrözi, és Ő a végső tekintélye a valódi identiásunknak.”) 1:18 Isten nem mutat közömbösséget az emberiség közömbösségével szemben. Ez a kijelentés, ami Istennek a helyreállított megigazultságunkban való hitéről szól, ugyanakkor feltárja Isten 1szenvedélyes vágyát, egy mennyei nézőpontból, egy olyan 3emberiség 2felé, ami úgy tűnik 5elvesztette a szerelem tűzét az imádatában, azáltal, hogy 4elnyomták az igazságot magukkal kapcsolatban; 5elfelejtették az imádat és imádva lenni finom művészetét; miközben folyamatosan egy 6alacsonyabbrendű igazsághoz ragaszkodnak magukkal kapcsolatban. (Isten hite az emberiség megváltott megigazultságában, ami jóváhagyatott a mennyekben, nagyon különbözik a hamisítottól, a földitől, ami megvakítja az embereket a saját nem megigazult állapotukról. A gyakran haragnak fordított 1orge szó, igazából vágyat, szenvedélyes vágyat jelent, – mint egy előrenyúlás, vagy az elme izgatottsága, szenvedély. Az 2epi elöljáró szó jelentése, túl, fölött, keresztül, ellene, folyamatos hatás valamin; én itt ellentétnek fordítottam. A szó az emberekre, emberi fajra, (férfi, nő): az 3anthropos, az ana felfelé, és a tropos, életmód; jellem; hasonló módon. A 4katecho szó lefelé való visszhang, az ellentéte az anoche, a felfelé való visszhang; nézzed meg a Róma 2:4-et és 3:26-ot! A Kolossé 3:2-ben Pál arra bátorít bennünket, hogy a fent való dolgokkal (Isten hite) foglaljuk le a gondolatainkat, és ne a lentiekkel (ami a cselekedetek törvénye). Az 5asebeian ασεβειαν szó, az a, negatív és a sebomai, imád, dícsér. Az 6adikia szó, nem-megigazultság, a dikay (igaz) ellentéte, ami annyi, mint két fél hasonlóságot talál egymásban; ily módon ez (6adikia) összhang nélkülit jelent. A törvény kijelenti mennyire bűnös, vétkes és bűntudattal teli az emberiség, míg az evangélium leleplezi, hogy mennyire megbocsátottak és helyreállítottak vagyunk az eredeti szándék szerint. Nézzed meg a 2 Kor. 4:4!) 1:19 Isten nem idegen senkinek sem; bármi ami megismerhető Istenből, az emberi formában 1nyilvánvaló. Isten kijelentette ezt a teremtésük lényegében, ami a lelkiismeretükkel együtt tanúskodik erről bennük! (Figyeld meg a Róma 2:14-15-t, Mert még egy pogány természetes ösztöne is megerősíti azt, hogy a törvény jelen van a lelkiismeretükben, és bár soha, még csak nem is hallottak a zsidó törvényekről. Így bizonyítják, hogy ők maguk a törvényük maguknak. A törvény sokkal több, mint egy írott kód; a jelenléte az emberi lelkiismeretben még az írott utasítások hiánya esetén is teljesen nyilvánvaló. Nézzed meg a 2Kor. 4:4-et, 2Kor 4:7-et és a Kol. 1:27-et. Ha bekötjük a szemeinket, az nem távolítja el a kincset a helyről, ahova mindvégig el volt rejtve. Bármikor, amikor szeretünk, találkozunk valami örömmel, vagy szépséget tapasztalunk, ezek mind a teremtőnk természetére utalnak, ami bennünk tükröződik; még egy hitetlen ember tapasztalatában is. Az inkarnációban Jézus leleplezi Isten hasonlatosságát, nem a “másságát”, emberi formában, mint egy tükörben! A 1phaneros szó a phaino-ból származik, ami azt jelenti ragyogni, mint a fény. A Kol. 2:9-10, “Krisztusban van az, ahol Isten egy pontos és teljes kifejezését találja önmagának, egy emberi testben. Jézus a mi teljességünket tükrözi.” Míg a kiterjedtség (hatalmas méret) nem tudja mérni vagy meghatározni Istent, a pontos hasonlatossága megjelent emberi formában. Jézus bizonyítja, hogy az emberi életet teljesen Istenre szabták (Isten volt a modell, amire az életünk készült)! Nézzed meg az Efézus 4:8-at is, és a Jakab 3:9-t! Mondhatunk gyönyörű dolgokat Istenről az Atyáról, de ugyanazzal a szájjal átkozzuk az embertársunkat, aki pedig szintén az Ő hasonlatosságára teremtetett. Nem az a lényeg, hogy amit az illető tett, az megérdemli-e a bántást. A lényeg, hogy az emberek Isten képének és hasonlatosságának a hordózói a teremtés által!) 1:20 Isten látható a teremtésben; a látható kozmosz (világ) szerkezete, összetétele meggyőzi az értelmet. Világosan tanúsítja a láthatatlan Isten mindig jelenlévő fenntartó erejét, hatalmát és intelligenciáját, ami az emberiséget olyan helyzetben hagyja, hogy semmilyen valós kifogásuk nem maradt arra, hogy Őt figyelmen kívül hagyják. (A Zsoltár 19:1-4, “Isten dicsősége turnézik az egeken, Isten kézműves alkotása van kiállításon a teljes horizonton. Nappal Asszony tart órákat minden reggel, Professzor Éjszaka tart előadásokat minden este. A szavaik nem hallhatóak, hangjuk nincs rögzítve, de a csendjük betölti a földet: kimondatlan igazság hangzik mindenfelé.” - Message fordítás) 1:21 Bár az emberiség csak egy filozofikus, vallási módon ismerte Őt, távolságból, és elbuktak abban, hogy Istennek tekintsék. Az hogy magától értetődőnek vették Őt, és a hálátlanság (a hála hiánya) elzárta Őt előlük; haszontalan vitákban és párbeszédekben merültek el, ami csak még jobban elhomályosította az értelmüket önmaguk felől. 1:22 A bölcs következtetéseik csak megerősítették az ostobaságukat. 1:23 Azzal, hogy elvesztették Isten látását (nézőpontját), elvesztették annak a látását is, hogy kik ők valójában. A gondolkozásukban (számításukban, következtetésükben) Isten képe és hasonlósága (az, hogy Őhozzá hasonlítanak) lecsökkent egy romlott (korrupt) és eltorzult képre magukkal kapcsolatban. Hirtelen az ember jobban hasonlított a borzalmas csúszómászókhoz (az emberben több közös lett a borzalmas csúszómászókkal), mint az eredeti tervhez (Isten eredeti elképzeléséhez, szándékához). 1:24 Úgy tűnt, mintha Isten elhagyta volna az emberiséget, melyet a saját szívük kéjelgése sodort el, hogy bántalmazzák és beszennyezzék saját magukat. A legszemélyesebb tulajdonuk, a saját testük, értéktelen köztulajdonná vált. 1:25 Az elnyomott Igazság (18. vers) eltorzított igazság lett. Ahelyett, hogy elfogadták volna az Alkotójukat, mint a valódi identitásukat, a saját maguk alkotta eltorzított (önmagukról való) képtől való megcsalattatást részesítették előnyben, vallásosan szeretetüket és imádatukat adva ennek. Az igazi Isten a korok áldott Istene. Hé! Az imádatunk vagy közömbösségünk nem határozza meg Őt! ("És mindez azért történt, mert felcserélték az igazi Istent egy hamis istenre, és azt az istent imádták, amit ők alkottak, ahelyett, hogy azt imádták volna, aki őket alkotta." Message fordítás) 1:26 Összezavarodva az Alkotójukkal kapcsolatban, összezavarodtak önmagukkal kapcsolatban is; ami mindenféle megszállottsághoz vezetett. 1:27 A férfiak és nők egyaránt tűzbeborultak perverz fantáziák által. Ez egy intenzív 1törekvést és 2fáradozást idézett elő egy 3eltorzult kép illúziójának hajszolása érdekében - ami világos tünete egy 4alacsony szintü önértékelésnek. (Az 1orexei szó azt fejezi ki, hogy elérni valamit. A 2katergazomai szó a kata, le, lefele szó; és intenzitást hangsúlyozni; és az ergatsomai szóból származik, ami annyi mint fáradozni, küszködni. Aztán az 3aschemosune szót használja, ami az ascemon, szóból jön, ami azt jelenti deformált, az a szócska tagadást fejez ki, vagy valami nélkül, és a schema, forma, vagy minta. Az 4antimisthia szó az anti, valami ellen, ellentétes, és a misthois, fizetés, bérenc; alacsony szintűnek, alul becsültnek fordítva itt; vagy olyan fizetés, ami csalódást okoz valakinek. Ez a szó a 2 Kor. 6:13-ban fordul elő mégegyszer.) 1:28 A közömbösségük az isten(i)-indentitásuk felé elzárta Istent tőlük. 1:29 Bűn hógolyóeffektus! Úgy terjed mint egy betegség, megjelenítve a gusztustalan, ronda tüneteit minden lehetséges formában, a perverz szexuális megszállottságtól kezdve mindenfajta erőszakosságig. A probléma a bűnnel az, hogy soha nem elégít meg, az áldozatát szánalmasan beteljesületlenül hagyja, folyamatosan még többre vágyva ugyanabból a becsapottságból: gonoszság, féltékenység, düh és természetellenes megszállottság önmaga iránt. Az élet olcsó, a gyilkosság nem számít; állandó veszekedéssel és gonoszsággal vannak átitatva , a beszélgetéseik sértő pletykálkodásra süllyedtek. 1:30 Senki sincs biztonságban a társaságukban; azt gondolják, hogy azzal, hogy másokat inzultálnak, hangot adhatnak Isten iránti utálatuknak; büszkén dicsekedve a legutolsó mocskos találmányukkal. 1Közömbösek a szülői gondoskodás bármilyen formája iránt, semmibe véve a tényt, hogy nem vagyunk saját magunk feltalálói. (Az 1apeithes szó ahonnan az apátia, közömbösség szavunk származik, hagyományosan engedetlenségnek fordították, a véleményem szerint jobb közömbösségnek fordítani; az a jelentése negatív, tagadás, és a peitho, hinni; barátokat szerezni, elnyerni valaki tetszését, megszerezni valaki jóakaratát, vagy igyekezni tetszeni valakinek. A 2goneus szó szülőt jelent; a ginomai-ból, ami annyi mint megszületni.) 1:31 Az élet amit élnek 1működésképtelen és 2szétesett, ahol nincs semmi 3együttérzés vagy irgalom. (Az 1asynetous szó, az a, negatív, tagadás, és a sunetos, ami a suniemi-ből származik, azt jelenti, összekapcsolódni, mint két áramlás; gondolatok fúziója, összeolvadása, együtt-nézés. Így, ezekkel, úgy tűnik, hogy nincs összeférhetőség, vagy összhang ahhoz, hogy másokkal jelentőségteljes módon összekapcsolódjanak. Az 2asunthetos szó, újra az a negatív, tagadás, és a sunthithemai - megegyezésben lenni egymással, vagy valaki mással együtt támogatni. Úgy élnek, hogy teljesen nincsenek szinkronban egymással. Aztán Pál az 3astorgos szót használja, ami annyi, mint természetes érzület, vonzalom nélkül lenni, és az eleémon, ami annyi, mint nincs kegyelem.) 1:32 Ennek egyszerűen nincs semmi értelme, azzal indultak, hogy ismerték Isten 1megigazítását, mégis az életstílusukkal a halállal flörtöltek; ez majdnem olyan, mintha a bűn valami divatos verseny lenne. (1dikaioma, megigazultság – nem ítélet, ahogy néhány fordítás javasolja! A 18. verstől a 32. versig Pál lefesti a bukott gondolkozás dilemmáját és sötétségét – ahol az eltorzult kép lesz a normális. Ez a törvényrendszer nyelve, ami az embereket a viselkedésük alapján ítéli, határozza meg, és nem az eredeti teremtésük alapján. Aztán a Róma 2:4-ben egy csodálatos következtetéssel Pál aláhúzza a meggyőződését, ami a Róma 1:16-17-ben lett rögzítve, Isten hatalmas megmentő tettéről, ami az Evangéliumban lett kijelentve. “Ne becsüljétek alá Isten kedvességét (jóságát, kegyelmét). A jóságának a gazdagságát, és a határozott elutasítását annak, hogy elengedjen bennünket, mivel folyamatosan hallja a saját hasonlatosságának visszhangját bennünk. Ily módon az az Isten türelmes szenvedélye, hogy mindenkit visszatereljen egy gyökeres gondolkozásváltozásba, felismerésbe.) következő fejezet >> << előző fejezet
2 Comments
4/24/2022 05:04:48 am
Precious Joscef and Vera, your website and work is of the most amazing standard and so incredibly beautiful - I have asked our website developer to put the link onto the Mirror Word website to promote the translated material and your site.
Reply
Vera Fehér
4/24/2022 01:09:53 pm
Dearest Lydia and Francois,
Reply
Leave a Reply. |
RÓmaiakhoz írt Levél -
|
tükör_biblia_-_róma_levél.pdf | |
File Size: | 9319 kb |
File Type: |
FRANCOIS DU TOIT:
MIRROR BIBLE, THE ROMANS @ 2021
Cseh Péter Mihály @ 2022.05.2-2022.05.31.
Fehér Vera
Archives
Categories
Fehér Vera