1 korintus 14

14:1 Isten egyetlen terve az agapé szeretet. A szeretet vezéreljen benneteket a szellemi ajándékokra való törekvésben! A szeretet ébreszti fel bennetek a legőszintébb vágyat, hogy ihletett1 kinyilatkoztatással beszéljetek.
(A szeretetre és a szellemi ajándékokra való törekvés legjobb módja, ha felismered, hogy a szeretet mennyire törekszik utánad. A προφητεύω prophēteuō1 szó a προφήτης, prophētēs, a pro[s] előtt, vagyis szemtől szemben, és phaino, a fényre hozni, világosságra hozni, ragyogásra késztetni, fényt árasztani; megvilágosodott beszédnek fordítjuk. A görög írásokban a próféta a jóslatok vagy más rejtett dolgok tolmácsolója. Az Írás kontextusában Jézus a prófétai szó témája és egyben teljessége is. Az Ószövetség prófétai jövendölése Krisztusra mutatott. [Lk 24:27.44; Jn 5:39]  Lásd a prófétáról szóló kommentár megjegyzését e fejezet végén.)

14:2 Mert amikor valaki nyelvimában beszél, akkor Isten és közte meghitten hangzanak el a szellemi misztériumok, amit senki más nem érthet meg.

14:3 Akik azonban prófétálnak, lelkesen építik hallgatóságukat, baráti közösséggel és iránymutatással vigasztalják őket.
(A parakaleo1  szó kísérni; csatlakozni; társulni; a para közelséget jelző elöljárószóból, egy hatásszférából kiinduló dologból, a lakóhelyi összetartozásra utaló utalással, hogy a szerzőjétől és az adományozójától származik, ered, azt a pontot jelöli, ahonnan egy cselekvés ered, bensőséges kapcsolat, és kaleo, névvel, családnévvel azonosítani. A paramutheo2 szó a para és a muthos szóból mueo, azaz elbeszélésekkel tanítani.)

14:4 Míg a nyelveken szólás elsősorban a személyes épülést szolgálja, a prófétai tanítás az egyházat lelkesíti.

14:5 Örülök, ha mindannyian szóltok nyelveken, de még jobban kívánom, hogy mindegyikőtök kinyilatkoztatott ismeretet is beszéljen az egész egyház javára. Ezért kérlek, ne beszéljetek nyelveken a gyülekezetben, hacsak nem tudjátok értelmezni is azt, amit éppen mondtatok!

14:6 Képzeljétek el, milyen zavaró lenne, ha meglátogatva benneteket csak annyit tennék, hogy  lenyűgöznélek titeket nyelveken szóló szellemiségemmel! Hogy lennék hasznotokra, ha nem beszélnék hozzátok kinyilatkoztatott belátással és ihletett prófétai iránymutatással?

14:7 Bármilyen hangszer, mint például a fuvola vagy a gitár, idegesítené a hallgatóságot, ha mindaz, amit azzal előadnátok, pusztán elmosódott hangok ismételgetése lenne, valamilyen dallam nélkül. Játsszatok olyan zenét, amit mindenki értékelni fog!
(A hárfa görögül kithara.)

14:8 Ha a kürt bizonytalan hangot ad, a katonák elszalasztják a pillanatot, hogy felkészüljenek a csatában való előrenyomulásra.
(Felfogjátok, hogy milyen fontos, amit mondok? Ne értelmezzétek félre a személyes épülést szolgáló stratégiai utasítást!)

14:9 Minden szó legyen a helyén annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb hasznot hozza a hallgatóságotoknak! Mérlegeljétek1 a szavaitokat, akkor nem fogjátok elvesztegetni a lélegzetvételt!
(Az eusemos logos1 szavakat úgy fordítjuk, hogy jól megnyomott szó.)

14:10 A természetben minden hangrezgés jelentéssel bír. Még az állati és madárhangok is megkülönböztethetőek és értelmesek.

14:11 Nincs értelme beszélgetni valakivel, ha nem értitek egymás nyelvét.

14:12 Hadd tegyem nagyon világossá, hogy bár a nyelveken szólásnak megvannak a maga személyes előnyei, ne tegyük elvárássá, hogy mindenki meg akarja tenni. Akkor elszalasztjátok a szellemi ajándékok egész lényegét. Mit ér, ha egymillió ember tud nyelveken szólni, de teljesen alkalmatlan arra, hogy az ihletett tanításról beszéljen? A nyelveken szólás egészen biztosan nem a spiritualitás fokmérője. A nagyobb áldás nem az áldás megszerzésében rejlik, hanem abban, hogy áldássá válunk mások számára.

14:13 Ne is próbáljatok meg nyelveken szólni a gyülekezetben, ha nem vagytok képesek arra, hogy feltárjátok és elmagyarázzátok az elhangzottak értelmét!

14:14 Miért imádkozzatok nyelveken, ha nem értitek meg? Akkor nincs értelme.

14:15 Még az istentiszteleten is kéz a kézben jár a kettő: szellemmel imádkozom, és értelemmel folytatom. Szellemi énekekkel imádom Istent, majd ihletetten, értelmi énekléssel fejezem be.
(Emlékezzünk Pál bevezetőjére a szellemi ajándékokról a 12:1. fejezetben: „A szellemi megnyilvánulások természetfelettiek, még ha gyakran nagyon is természetesek. Csak azért, mert ez a szellemi dimenzióban történik, nem jelenti azt, hogy nem is tudjátok megérteni, amit Isten Szelleme mond nektek.” Pál szenvedélye, hogy minden ember meglássa, amit Isten látott, amikor Jézus meghalt és feltámadt. A szellemi ajándékok nem az evangélium megzavarását, hanem egyértelművé tételét szolgálják.)

14:16 Ha csak nyelveken szólsz áldásokat, hogyan érezhetné bárki más ugyanabban a szobában, különösen azok, akik teljesen járatlanok a szellemi dolgokban, hogy bevonódnak és egyetértenek azzal, amit mondasz?

14:17 Nincs semmi baj a hálaadásoddal mint olyannal. Csak kár, hogy a közvetlen hallgatóságodból valakit kizársz.

14:18 Ellenzem én a nyelveken szólást? Egyáltalán nem. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy nyelveken beszélek. Talán mindnyájatoknál többet teszem ezt.

14:19 De amikor összegyűlünk, inkább mondok öt szót az értelmemmel, hogy valakit kölcsönösen együtthangzó1 módon lelkesítsek, mint hogy ezer szót pazaroljak el nyelveken.
(A katecheo1 szóból származik a katekizmus szó, kata, lefelé és echo, megtartani vagy visszhangozni; tehát rezonálni. A kölcsönös együtthangzás tanúsítja az igazságot és érvényre jut a vitában.)

14:20 Testvéreim és nővéreim, véget ért az az időszak, amikor gyermekek voltunk a szellemi dolgok megértésében. Mint kisgyermekek1, legyetek ártatlanok a gonoszságban, de a természetfölötti  felismerések2 kifejezésében legyetek tökéletesen érthetőek.
(A nepios1 szó fordítása: nyelvtudás nélküli, babás, halandzsa. A szó, amit Pál itt a megértésre használ, a phren2, ahonnan a diafragma szót kapjuk. Ez egy belső tudásra utal, egy mélyebb ismeretre, mint a puszta tudományos egyetértés.)

14:21 A törvényben meg van írva: „Idegen nyelveken és idegen hangokon szólok ehhez a néphez, és mégsem értik meg” - mondja az Úr.
(A törvény az ószövetségi Szentírásra utal, beleértve a zsoltárokat és a prófétákat. [Az Ézsaiás 28:9-11-ben Ézsaiás ezt írja: Azt mondjátok: „Ki vagy te, hogy uralkodjál rajtunk? Mi nem vagyunk pelenkás csecsemők, hogy az olyanok, mint ti, lekezelően beszéljenek velünk - 'Da, da, da, da, da, bla, bla, bla, bla, bla, bla. Ez egy jó kislány, ez egy jó kisfiú.' De pontosan így fognak megszólítani benneteket. Isten babanyelven fog beszélni ehhez a néphez, szótagról szótagra - de ők nem fognak hallgatni rá.” - Message fordítás.] Zsidóknak 5:12-14 „Mostanra már professzoroknak kellene lennetek, nektek zsidóknak, akik képesek lennétek tanítani a világ többi részét, de ti még mindig küzdötök Isten Krisztusban használt nyelvének ábécéjével. A prófétai előkép és a valóság közötti különbség olyan, mint a tej és a hús közötti különbség a táplálkozásban. Nem élhettek bébiételen életetek végéig. A megigazultság kinyilatkoztatása Isten igéjének a húsos része. A csecsemők tejen élnek, a valóságnak prófétai előképén, aminek el kellett jönnie. Így tesz mindenki, akinek szívbeli hallását még nem döfte át Krisztus kinyilatkoztatása. Isten megigazító tette Krisztusban helyreállította az emberiséget feddhetetlen ártatlanságban. Ez az érettek tápláléka. Ők azok, akiknek az érzékelőképességük mintha tornaművészeti pontossággal edződött volna arra, hogy megkülönböztessék a lényegest a lényegtelentől. Az érettek azok, akik ismerik a különbséget az előkép és a lényeg között. A cselekedetek törvényének hiábavalósága és az megigazultságért megdolgozó akaraterő szemben áll a megigazultsággal, melyet Istennek Krisztus befejezett művébe vetett hite nyilatkoztat ki.”)

14:22 Bizonyos értelemben a nyelveken szólás is prófétai jel, amely Krisztus kinyilatkoztatására mutat. Így a hitetlenek hitre jutnak. A prófétai iránymutatást gyakran kifejezetten a hívők épülésére használják.
(Arra is használható, hogy meggyőzzön egy hitetlent, pl. egy ismeret szava által. ) [Lásd János 4:18-19-29] Az Apostolok Cselekedetei 2:4-11 mindent elmond: „Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: „Mi lehet ez?” Mások gúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral.” - SzIT)

14:23 Ha egy hitetlen vagy a szellemi dolgokban teljesen járatlan ember véletlenül besétál az egyik összejöveteletekre, miközben mindenki nyelveken szól, azt fogja hinni, hogy őrültek vagytok, és semmi sem fogja vonzani a hitetekhez.

14:24 Ha azonban mindenki ihletett kinyilatkoztatással beszél, az újonnan érkezett úgy fogja érezni, hogy vonzza az üzenet, amely meggyőződést és világosságot ébreszt benne.

14:25 Az ismeret szavának ajándékáról tanúskodva, amikor valamire, amit más módon nem lehetett volna megismerni, fény derül, a látogatót megdöbbenéssel fogja eltölteni, és elismeri majd a köztetek jelenlévő Istent, és átadja magát Istennek az imádatban.

14:26 Arra bátorítalak benneteket, hogy úgy vezessétek az összejöveteleiteket, hogy mindenki kölcsönösen épüljön. Mindenki sorban hozzájárulhat zenével, tanítással. Egy másik nyelvimát  mondhat kinyilatkoztatással és értelmezéssel.

14:27 Nagyon világosan akarok fogalmazni a nyelveken szólás és annak a gyülekezeti alkalmon való gyakorlása ügyében: ha valaki ragaszkodik a nyelveken szóláshoz, akkor az legyen rövid, csak ketten vagy legfeljebb hárman egymás után, semmiképpen se mindhárman egyszerre, és az egyikük értelmezze az elhangzottakat.

14:28 Ha nincs értelmezés, akkor az, aki nyelveken akar beszélni, inkább maradjon csendben. Majd beszélget Istennel visszavonultan, amikor egyedül lesz.

14:29 Csak két vagy három próféta beszéljen, míg a többiek mérlegelik az elhangzottakat.

14:30 Ha valaki olyasmit hoz be a beszédbe, ami nincs összhangban az evangélium kinyilatkoztatásával, akkor egy másik tegye helyére a beszélgetést, míg az első személy hallgasson.
(Pontosan ezt tettem én is a 34-38. versek esetében. Nem tekintem őket Pál apostoltól származó legitim írásának.)

14:31 A két vagy három prófétálónak felváltva kell beszélnie. Mert ha többen beszélnek egyszerre, akkor pont a dolog célja sikkad el, és senki sem tud felismerést vagy bátorítást nyerni a prófétai szóból.

14:32 A prófétálás szelleme alá van rendelve a prófétának.

14:33 A zűrzavar nem Istentől van. A szentek minden gyülekezetében a békesség és a harmónia határozza meg a ritmust.

14:35 Íme, a 14:34-35 verseket „így adom vissza”: A nőknek be kell fogniuk a szájukat a gyülekezetben. Tudniuk kell, hol a helyük az alárendeltségben, ahogyan azt a törvény tanítja. Ha meg kell ismerniük valamit, a férjük otthon is oktathatja őket. A gyülekezet semmiképpen sem az a hely, ahol a nőknek véleményt kellene nyilvánítaniuk. Arra sem jogosultak, hogy a Szellem bármelyik ajándékával szolgáljanak.” He-he-he. Ez úgy hangzik, mintha egy korabeli mogorva írástudó mondaná el a véleményét. Ez bizonyosan nincs összhangban Pál kijelentésével, miszerint Krisztusban nincs sem férfi, sem nő. [Lásd 2Korinthus 5:14-16; Galata 3:28; továbbá 1Korinthus 11:3-17]

14:38 Épp így kommentálom a 36-38. verseket is: Most pedig, hogy még tovább fokozza a sértegetést, ugyanaz a szerző, aki az előző versekben is írt, mindenkit ostoroz, aki nem osztja a nőkkel kapcsolatos nézeteit.

14:39 A nyelveken szólás és a prófétálás vitájának lezárásaként: a prófétálást nagyobb lelkesedéssel bátorítsuk, mint a nyelveken szólást! Azonban ne tiltsátok meg teljesen a nyelveken szólást sem!
<< Előző fejezet
Következő fejezet >>