1 korintus 13

13:1 Nem a nyelveken szólás a lényeg, hanem a szeretet1. Nem a légies, angyali ékesszólás és nem is az emberi beszéd kiválósága az, ami meggyőz. Nem számít, mennyire költőinek, prófétikusnak vagy mélyrehatónak hangzik, amit mondok. Csengő rézcintányérok üres hangjává apadt a beszédem, ha nem visszhangzik belőle a szeretet.
(Isten szeretete görögül agape1, az 'agoo' szóból származik, ami 'úgy vezetni, ahogy a pásztor vezeti a bárányokat', és a 'pao', nyugalomba, megnyugvásra; „csöndes vizekhez vezet engem” 23. zsoltár. Az elmélkedés folyamaiban a lelkem emlékszik arra, hogy ki vagyok. Isten nyugalma azon alapszik, hogy az Ő képe és hasonlatossága helyreállt bennünk. Jézus az emberiség Megváltója. Megmentette Isten képét és hasonlatosságát az emberben.)

13:2 Részletesen megjósolhatnám a jövőt, és mindenkihez lehetne egy ismeret szavam. Csodálatos hitet birtokolhatnék, és bizonyíthatnám ezt azzal, hogy hegyeket mozgatnék! De ettől semmivel sem leszek fontosabb, mint bárki más. A szeretet az, hogy te ki vagy! Nem a tehetséged vagy a tetteid határoznak meg téged.
(A szeretet ad kontextust a hitnek. Nem a hegyek elmozdítása a lényeg, hanem a szeretet.)

13:3 A szeretet nem egy álláspont megvédéséről szól. Még ha kész vagyok is odaadni mindenemet és mártírhalált halni, a szeretetnek nem kell önmagát igazolnia magas szintű áhítattal vagy önfeláldozással!

13:4 A szeretet bele van szerelmesedve az életbe, és végtelenül türelmes mások támadásaival és sértéseivel szemben, és mindezt még kedvesen is teszi. A szeretet teljesen elégedett, és nem küszködik semmiért. A szeretet nem vágyik arra, hogy mások alacsonyabb rendűnek érezzék magukat mellette, és nincs szüksége arra, hogy a saját dicséretét énekeljék.

13:5 A szeretet kiszámítható, és nem viselkedik jellemtelenül. A szeretet nem becsvágyó. A szeretet nem rosszindulatú1, és nem húz hasznot más hibáiból.
(A paroxuno1 görög szó jelentése 'nincsenek éles szélei'.)

13:6 A szeretet nem lát örömet az igazságtalanságban. A szeretet abban gyönyörködik, amit az igazság ünnepel.

13:7 A szeretet egy olyan erőd, ahol mindenki inkább megvédve érzi magát, mint kiszolgáltatva. A szeretet meggyőződése kitartó. A szeretet hisz. A szeretet soha nem veszíti el a reményt, és a nehézségekben is mindig állhatatos marad.

13:8 A szeretet soha nem hagyja abba a szárnyalást1. A próféciák megszűnnek2. A nyelveken szólás abbamarad3. A tudásra való törekvés fölöslegessé válik, amikor megértjük a tökéletességet.
(A görög ekpipto1 szó jelentése: elveszíti a magasságát, abbahagyja a szárnyalást. - Eldobják,2 mint  a méhlepényt, miután a baba megszületett. - 3Hogy a nyelvtanulásban szokásos, utánzó beszédben elhangzottakat teljes mértékben értelmezni lehessen.)

13:9 Amit korábban a prófétai betekintésekben megláttunk, 13:10 most a teljességben befejeződött.

13:11 Csecsemőkoromban egy újszülött1 pici eszével halandzsáztam. Az én érvelésem is egykor gyerekes volt. Hogy megváltozott mindez, amikor felnőttem! Soha többé nem vagyok kisgyermek!
(A nepios1 szó azt jelenti: a beszéd bármilyen szabálya nélkül.)

13:12 A bizonytalanság1 idején minden, amit láttunk, csupán tükröződő prófétai beszéd volt, mint egy rejtélyben. De azóta, hogy felnőttem Krisztus kinyilatkoztatásának megértésében, szemtől szembe látva, úgy ismerem magam, ahogy engem is mindig ismertek.
(A görög arti1 az 'airo'-ból származik, azt jelenti, hogy bent maradni a bizonytalanságban. Jeremiás 1:5 Mielőtt az anyád méhében megformáltalak, én ismertelek téged!)

13:13 Most1 a meggyőződés és minden élvezetes várakozás2 beteljesedett3 az agapé szeretetben, amiben a lelkem már emlékszik arra, hogy ki vagyok. A hit, a remény és a szeretet zavartalan egységben vannak. Amit a hit és a remény mindig is tudott rólam, az az igaz ismeret legfelsőbb foka: az agapé szeretet. Ez a szeretet határozza meg az örökkévalóságomat.
(Ahol a nun1 szó azt jelenti, hogy most, ebben a pillanatban, arti, [12. v.] azt jelenti, hogy mostanáig, a várakozás ideje; elpis2 azt jelenti, hogy remény, kellemes várakozás; és meno3, azt jelenti, hogy továbbra is jelen van. Egy zavartalan egyesülésben lenni.)
<< Előző fejezet
Következő fejezet >>